Az alkalmazott alig nyerne a 13. fizetéssel

Az ellenzéki pártok és a gazda-sági elemzők régóta figyel-meztetnek, hogy rendkívül magasak az adó- és járulék-terhek, ez csökkenti a cégek versenyképességét, növeli a munkaerő árát, ami végső so-ron az alkalmazottnak rossz.

Pozsony. „A 13. és 14. fizetésről szóló javaslat, amely legalább részben adómentes lesz, azt a látszatot kelti, hogy a kormány csökkenti az adóterheket és növeli az alkalmazottak bevételeit. Kérdéses azonban, hogy valóban ez a legjobb megoldás” – mondta Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Martin Reguli, az F. A. Hayek Alapítvány elemzője szerint az alkalmazottak jobban járnának, ha az állam inkább a járulékterhek csökkentésére és a szociális ellátó rendszer takarékosabbá tételére összpontosítana. Ezzel azok is nyernének, akik nem olyan nyereséges ágazatokban dolgoznak, ahol lehetséges a 13. fizetés.

Több elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkalmazottak alig nyernének valamit. „Várhatóan több cég fizet majd 13. és 14. fizetést, hogy kevesebb adót fizessen. De emellett mindent megtesznek majd, hogy az éves bérköltség ne nőjön. A 13. és 14. fizetés bevezetésével párhuzamosan így várhatóan kisebb összeget fizetnek majd rendes havi bérként” – állítja Martin Kahanec, a Közép-európai Munkaügyi Kutatóintézet (CELSI) igazgatója. „Teljesen mindegy hány szeletre vágunk fel egy pizzát, az attól nem lesz nagyobb” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jana Kiššová, az ellenzéki SaS alelnöke, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.

Továbbra is kérdéses, mi lesz a közalkalmazottakkal. „Az állami szférában dolgozók valószínűleg nem mondanak le önként arról, hogy ők is kapjanak 13., 14. fizetést. Egy havi fizetés ebben a szférában 350 millió eurós többletköltséget jelent. Honnan teremtik elő ezt az összeget a minisztériumok és az önkormányzatok?” – teszi fel a kérdést Ďurana. Szerinte fennáll a veszély, hogy emiatt az állam tovább növelheti az adóterheket, vagyis ugyanott leszünk, ahol most.

(mi, TASR, SITA)