Még világelsők vagyunk autógyártásban, de meddig?

Tavaly Szlovákiában összesen 1 070 000 gépkocsit gyártottak le, ami éves szinten nagyjából 75 000 autóval jelent többet. Példának okért 2016 és 2018 között, amikor még csak a Volkswagen, a Stellantis és a Kia gyára működött, évente átlagban 1 040 000 autót gyártottak. A nyitrai Jaguar Land Rover 2018 októberében indította be a gyártósort, így 2019 volt az első év, amikor már négy autógyártó termeléséről tudtak beszámolni a ZAP képviselői, akkor összesen 1 107 902 gépkocsi gurult ki a gyárcsarnokokból.

A koronavírus kitörésének évében, 2020-ban egymillió alá csökkent az országban legyártott autók száma, ugyanúgy mint 2022-ben és végül 2024-ben is, amikor az ágazatnak az egész világon komoly problémát okozott a félvezetők hiánya.

Becslések szerint a Volvo Kassán már idén beindíthatja a termelést, így 2027 lesz az első teljes év, amikor az országban már öt autógyártó fog termelni, s ekkor a ZAP becslései szerint évi 1 080 000 autót fognak gyártani, ugyanúgy, mint 2028-ban – 2018-ban például a három autógyártó, s részben a Jaguar Land Rover összesen 1 093 215 autót gyártott. A jelentős különbség egyik oka az, hogy csökkent az érdeklődés az új autók iránt és lelassult a villanyautók értékesítése, viszont jelentős hatása van annak is, hogy az ország nem tud megszerezni jelentősebb beruházásokat új, elsősorban villanymeghajtású autók gyártására.

Szlovákia egyébként tavaly is megtartotta világelsőségét, 1000 főre közel 196 gépkocsit gyártottak le. S bár az autóipar az ország gazdasági termelésének több mint 52 százalékát teszi ki, a ZAP képviselői szerint érthetetlen, hogy gyakran a kormány érdeklődési körének a legszélére kerül. Nem beszélve arról, hogy az ország exportjának 42,6 százalékát ugyancsak az autóipar adja, amely közvetlenül vagy közvetve több mint 256 ezer embernek ad munkát.

Egyre borúsabb jövő elébe nézünk

A ZAP szerint az autóipar tavaly jól teljesített, és nyilván még a következő néhány év is elégedettségre ad okot; a jövőt nézve viszont a szakértőket már elhagyta az optimizmus. „Az eredmények jók, de nincsenek megteremtve a lehetőségek a jövőbeni fejlődésre, hiszen egyre rosszabb a vállalkozói közeg, és egyre nagyobb gondot okoz, hogy a fiatal tehetségek külföldön végzik a tanulmányaikat és már csak nagyon kis arányban térnek vissza” – nyilatkozta Alexander Matušek, a ZAP elnöke. Például azok közül az érettségizők közül, akik 2012 és 2015 között külföldre mentek el egyetemre, csupán 40 százalék tért vissza 2022-ig.