Aránytalanul magasak a munkavállalók  adó- és járulékterhei

2004-ben, közvetlenül az első Fico-kormány megalakulása előtt, a munka adó- és járulékterhei 35 százalékon álltak, csaknem két évtizeddel később, a legutóbbi parlamenti választás idején, 2023-ban 38 százalék körül alakultak, jövőre azonban már a 40 százalékot ostromolják majd. 

„Ez egyötöddel magasabb, mint az EU átlaga, ami annyit jelent, hogy az egész unióban mindössze három olyan tagállamot – Görögország, Olaszország és Ausztria – találunk, ahol még ennél is tarthatatlanabb a helyzet” 

– figyelmeztet aktuális elemzésében a Költségvetési Tanács (RRZ).

A konszolidáció hatásai

„Folyamatosan emelkedik azon munkavállalók száma, akik esetében az úgynevezett adóék, amely azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek hány százalékát vonja el adók és járulékok formájában az állam, meghaladja az 50 százalékot. Míg idén kizárólag azok az egyének voltak kénytelenek a munkaerőköltségük feléről lemondani az állam javára, akik bruttó havi jövedelme meghaladta a 7700 eurót, jövőre már azok is ilyen mértékű elvonásokkal kénytelenek számolni, akik 5600 eurónál többet keresnek” 

– hangsúlyozta a Költségvetési Tanács. A közgazdászok úgy vélik, ezek a kedvezőtlen fejlemények nemcsak a vállalatok munkahelyteremtési kedvét vethetik vissza, a magasabb keresettel rendelkező személyeket is arra motiválhatják, hogy ne vallják be becsületesen a jövedelmük valódi összegét.

A konszolidáció következményeit azonban a tehetősebb polgárokon túl a kevés pénzből gazdálkodó munkavállalók is megérzik majd. Az átlagbér (1654 euró) felét, nagyjából 827 eurót kereső dolgozók adó- és járulékterhei havonta legalább 7 euróval nőnek, míg azok, akik jövedelme az átlagbér környékén mozog, minimum 14 eurós emelkedéssel kénytelenek számolni. Kedvezőbb helyzetben pedig a gyermekes családok sincsenek. Amennyiben a szülők legalább két, 6 és 15 év közötti gyermeket nevelnek, az egyikük az átlagbér felét keresi, a párja pedig átlagbérért dolgozik, a harmadik konszolidációs csomag intézkedéseinek következményeképp 33 euróval fizetnek majd be többet az államkasszába. Ha mindkét felnőtt fizetése eléri az átlagbért, akkor az adóék 41 euróval nő.

Az eredmények elmaradnak

„A Szlovákiában tetten érhető tendencia szöges ellentétben áll az OECD és az Európai Bizottság javaslataival. Ezen ajánlások értelmében a munkát terhelő adókat csökkenteni kellene, a fókuszt pedig sokkal inkább a fogyasztás, a vagyon, valamint a környezeti károk megadóztatására kellene irányítani” 

– hangsúlyozták a szakértők, akik néhány példával is igazolták az állításaikat. Míg a vagyonadók mértéke jócskán elmarad más országok átlagától, addig az egyéni vállalkozók adóterhei aránytalanul magasak. Emiatt egyre több érintett dönt az adókerülés mellett, ami miatt az állam a vártnál jóval kisebb adóbevételekből kénytelen gazdálkodni, ez pedig igen kedvezőtlenül befolyásolja a kormány által kitűzött költségvetési célok teljesítését. A Költségvetési Tanács közgazdászai emiatt máris jelezték, egyáltalán nem tartják reálisnak, hogy az államháztartási hiány jövőre a GDP 4,1 százaléka környékén alakul, ahogy azt a kabinet a 2026-os büdzsé tervezetében jelzi. Az elemzők ugyanis 4,6 százalékra becsülik a deficit nagyságát. A többszöri adó- és járulékemelés tehát egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

(td)