Apáknak prémium, anyáknak büntetés – mi lesz az anyák karrierjével?

A szlovákiai apák és anyák foglalkoztatottsága közötti különbség az egyik legmagasabb az EU-ban. Míg gyermekük megszületése után az apák karrierje szabadon ívelhet, addig az anyák hosszú távon viselik a többéves munkaszünet negatív következményeit. A Grafton Recruitment munkaerő-közvetítő ügynökség szakértője szerint az anyák helyzetét javíthatná az apák aktívabb részvétele a szülői szabadság idején, a valós részmunkaidős lehetőségek és a bölcsődék jobb elérhetősége.

Adatkülönbségek Szlovákiában és az EU-ban 

Az Európai Bizottság 2022-ben közzétett jelentése szerint 2021-ben az EU-ban a 25–49 éves, hat év alatti gyermekkel rendelkező férfiak több mint 90%-a dolgozott. A hasonló helyzetben lévő nőknél ez az arány csak 67% volt. 

A 2022–2030-as női foglalkoztatási nemzeti akcióterv adatai szerint Szlovákiában ez a különbség még nagyobb. 2020-ban a kisgyermekes apák több mint 80%-a dolgozott, de az anyák foglalkoztatottsága nem érte el a 40%-ot sem az országban. A szlovákiai különbség tehát majdnem a kétszerese az európai átlagnak.

Apasági prémium és anyasági büntetés 

„A valóság nálunk sajnos az, hogy amint megszületik a gyermek, az anya karrierje rendszerint lelassul. Az apáé viszont szabadon ívelhet felfelé, mert valaki más közben gondoskodik a gyerekről és a háztartásról. Ez a »valaki más« többnyire nem kap jutalmat, nem szerez bejegyzéseket az önéletrajzába, és nem tér vissza zökkenőmentesen a munka világába” – mondja Jitka Kouba, a Grafton Recruitment és a Gi Group marketingigazgatója. 

A férfiaknál a gyermekek születése gyakran motivációnövekedést jelent. A statisztikákban ez a hatás az ún. „apasági prémiumként” (fatherhood premium) jelenik meg: ilyenkor az apák foglalkoztatása az EU-n belül enyhén megnövekszik. A nőknél ezzel szemben az úgynevezett „anyasági büntetés” (motherhood penalty) érvényesül. Az anyák a hosszú munkaszünet kockázataival – lassabb karrierelőmenetellel és alacsonyabb bérekkel –néznek szembe.

„Ez a különbség nemcsak a szülői szabadság ideje alatt jelentkezik, hanem az azt követő években is. Szlovákiában ezt tovább súlyosbítja az a lehetőség, hogy viszonylag hosszú ideig – akár három évig – otthon lehet maradni, ugyanakkor kevés a fokozatos visszatérés lehetősége”

– hívja fel a figyelmet Kouba. 

Igaz, nem minden anya marad otthon három évig. „Tapasztalataink szerint a szülői szabadság alatt főleg a magasabb végzettségű, hosszabb szakmai múlttal és jobb fizetéssel rendelkező nők térnek vissza a munkába. Az ok a vonzó vagy jól fizető állás” – mondja a HR-szakértő, és hozzáteszi, hogy a munkahelyre való visszatérés egyik döntő tényezője az is, hogy van-e segítség a gyermekgondozásban.

A szlovákiai nők később állnak újra munkába – de miért? 

A szlovákiai nők más uniós tagállamokkal összevetve hosszabb ideig maradnak otthon a gyerekekkel. Ennek három fő oka van: hosszú szülői szabadság, nagyon kevés részmunkaidős állás és bölcsődehiány. A szakértők szerint a részmunkaidős lehetőségek és a kisgyermekes intézmények elérhetősége lehetne a kulcs a könnyebb visszatéréshez. 

Kouba arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugati régiókban már régóta működik az ún. átmeneti modell. Ott ugyanis elérhetők a bölcsődék és óvodák, így a szülők 1–2 éves kor körül részmunkaidőben visszatérnek a munkába. Ezáltal mindkét szülő több lehetőséget kap a karrier és a gyermeknevelés összehangolására. 

„Ez a rendszer mérsékeli az anyák karrierjére gyakorolt negatív hatásokat, és nagyobb apai részvételt is lehetővé tesz”

– jegyzi meg a marketingigazgató. 

Nagyobb apai részvétel 

Szlovákiában hagyományosan az anyák maradnak otthon szülői szabadságon, jellemzően három évig. Az apák szülői szabadsága eddig inkább kivétel volt. Hivatalos friss adatok nincsenek, de a HR-szakemberek már észlelnek változást ezen a téren is. „Felmérések szerint ma már szinte minden negyedik apa fontolgatja a szülői szabadságot. Ez pozitív trend, hiszen az apák aktívabb részvétele mérsékelheti a szülőségnek a nők karrierjére gyakorolt negatív hatásait” – hangsúlyozza Kouba. 

Európában, az északi országokban egyre elterjedtebb az a szokás, hogy az apák az anyával felváltva 3–6 hónap szülői szabadságot vesznek ki. Nyugat-Európában inkább rövidebb időszakokról van szó (kb. 1-2 hónapról), azonban ott is növekszik ez a tendencia. Szlovákiában a férfiak többsége csak kéthetes apasági szabadságot vagy a szülői szabadság egy részét veszi igénybe.

„A gond az, hogy még mindig tartja magát a sztereotípia: a hosszabb szülői szabadság az anyáké. Amíg ez nem változik, a nők viselik a hosszú megszakítás és az alacsonyabb foglalkoztatottság következményeit”

– mondja Kouba, aki szerint éppen a kizárólag apáknak fenntartott szülői szabadság hozhatna áttörést Szlovákiában.  

Mit tehetnek a cégek? 

A munkáltatók kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szülők visszatérése zökkenőmentes vagy nehézkes lesz-e. Fontos például a részmunkaidő és a rugalmas munkarend kínálata. „A cégeknek fel kellene ismerniük, hogy az a szülő, aki félnapos vagy otthoni munkavégzést választhat, sokkal lojálisabb, és kevésbé van kitéve a kiégés veszélyének” – figyelmeztet a HR-szakértő.  

A szülők számára nagy segítség lehet még, ha a cég támogatja a gyermekellátást is – például bölcsődei hozzájárulás, az óvodában fenntartott helyek, vagy akár céges bölcsőde létrehozása által. Fontos továbbá, hogy a szülői szabadságról való visszatérés ne eredményezzen automatikus bércsökkentést vagy alacsonyabb pozíciót a gyermekvállalás előtti fizetéshez és pozícióhoz képest.