ANTHRAXOLÓGIA

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő pánikban valakinek eszébe jutott, hogy lépfenével is rengeteg embert tudnak megölni a terroristák. Ekkor kezdődött Amerikában az anthrax-láz, ami tájainkra fehér por küldözgetésében terjedt át.

Az Egyesült Államokban régóta tartanak attól, hogy terroristák permetező repülőgépek segítségével fegyverként használható biológiai anyagot szórnak szét. Az amerikai kormány számára készült tanulmány szerint ilyen támadásban akár három millióan is életüket veszíthetik. A félelem tovább nőtt, amikor a sajtó értesülése szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynökei egy permetező repülőgép útmutatóját találták a Világkereskedelmi Központ elleni merénylet egyik elkövetőjének holmijai között. A lépfene szórása repülőgépből azonban kiszámíthatatlan. A biológiai fegyverek haszna sokszor nem is emberölő képességükben rejlik. Legjobban pánikkeltésre lehet használni őket.

A lépfene spórák összecsapzódnak, és egy folyékony halmazt alkotnak. A lépfenét fegyveres bevetéséhez belélegezhető porrá kell átalakítani. Ehhez a spóráknak nagyon kicsi, 1 és 5 mikron közötti méretet kell elérni, hogy a levegővel együtt belélegezhetők legyenek. Ennek elérése azonban nehéz és költséges vállalkozás.

Az Egyesült Államokban fellelt lépfene az „Ames” törzsből származik, amely Amerika északnyugati részén gyakran előfordul. Először a harmincas évek során sikerült izolálni. Azóta laboratóriumokban széles körben használják.

Anthrax-történet

Korábban más országok, köztük az USA és Nagy-Britannia is folytattak biológiai fegyverfejlesztést, de ezt 1972-ben leállították.

A második világháború idején Nagy-Britannia kísérleteket folytatott anthrax tartalmú biológiai fegyverrel a skóciai Gruinard szigetén. A szigetet csak 1987-ben mentesítették a kórokozóktól.

A japán Aum Sinrikjo csoport, mely 1995-ben a tokiói földalattin szarin ideggázzal hajtott végre támadást, lépfene-kórokozókat is szabadba engedett, de senki nem fertőződött meg.

A belégzéses lépfenével a legsúlyosabb fertőzés 1979-ben történt az oroszországi Szverdlovszk egy biológiai fegyverközpontjában. A baleset folytán anthrax spórák szabadultak a környezetbe, ami 79 lépfenés megbetegedést okozott, 68 halálos kimenetű volt.

A kórokozó

A lépfenét vagy anthraxot a bacillus anthracis okozza. Ez a bacillus a nevét a görög anthrakisz szóból nyerte, ami szenet jelent, mert a betegség bőrön jelentkező változata fekete sebek formájában jelentkezik, s a vér is jelentősen megsötétedik.

Embernél ritka ez a betegség, amely elsősorban patásállatokat ér, melyek úgy fertőződnek meg, hogy a talajból spórák formájában a gyomrukba kerül a baktérium lappangó formája. E spórák évekig fennmaradhatnak ebben formában a talajban.

Nyugat-Európában, és az Egyesült Államokban ritka ez a betegség, amely gyakoribb Dél- és Közép-Amerikában, Dél- és Kelet-Európában, Ázsiában, és Afrikában.

Általában azok az emberek vannak kitéve a betegségnek, akik vagy állatok mellett dolgoznak, vagy állati termékeket, például húst vagy gyapjút dolgoznak fel. A lépfene nem ragályos. Megkapásának egyetlen módja az, hogy nagyszámú spórának van kitéve az illető ember.

Védőoltás van

A anthrax spórák az emberi szervezetbe bőrsérülésen vagy horzsoláson keresztül juthatnak be, illetve tartalmazhat kórokozót a fertőzött hús, valamint belégzéssel juthatnak a spórák a testbe. A betegséget az alapján osztályozzák, ahogyan az ember megszerezte, így három fajtája létezik: bőranthrax, bélanthrax és tüdőanthrax.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberi szervezet meglehetősen jól védekezik az anthrax ellen. Egy 60-as években készített tanulmány szerint azoknál a munkásoknál, akik nyolc óra alatt 1300 spórát lélegeztek be, nem jelentkeztek a betegség tünetei. Fertőzés csak akkor alakul ki, ha elegendő mennyiségű spóra jut a szervezetbe, majd azok utána ártalmas toxikumokat bocsátanak ki.

A betegség tünetei általában három napon belül jelentkeznek, de vannak esetek, amikor csak két hónap elteltével bukkannak elő. Anthrax ellen védőoltás jár azoknak, akik foglalkozása magas kockázati tényezőt hordoz, illetve a hadsereg tagjai számára, akik biológiai hadviselésnek lehetnek kitéve. (bbc)