Angolból jobbak vagyunk, mint szlovákból? Így teljesítettek a középiskolások a 2025-ös érettségin

Ebben a tanévben csaknem 41 ezer diák érettségizik 689 iskolában. Ebből 33 magyar–szlovák, 28 magyar tanítási nyelvű intézmény volt, valamint egy ukrán.

Bár a tanulók már tisztában vannak a saját teljesítményükkel, az írásbeli érettségiket lebonyolító és kiértékelő Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) közzétette az összesített írásbeli eredményeket. Tantárgyanként haladva foglaljuk össze, mi minden derül ki ebből.

Magyar nyelv és irodalom

Idén 1577 diák írt tesztet a tárgyból, és kerek 60 százalékot tesz ki az átlagos teljesítményük. A gimnazisták viszont jelentősen jobban teljesítettek (73,8 %), mint a szakközépiskolás társaik (50,3 %).

Regionális bontásban: a Besztercebánya megyében tanulók hozták a legrosszabb eredményeket (49,3 %), és Pozsony megyében volt a legjobb az országos átlag (74%).

Összesen 132 diák nem lépte túl a 33 százalékos alsóhatárt, vagyis a magyarok 8,4 százaléka kapott elégtelent a tesztjére.

Érdekesség, hogy egy feladatért járó pontot minden magyarból érettségiző diák megkapott, tekintet nélkül arra, hogy melyik választ jelölte. A  60. feladatban ugyanis a megadott négy lehetőség közül egyik sem volt helyes, mint arra mi is rávilágítottunk márciusban.

Szlovák nyelv a magyar iskolákban

Érettségizőink teljesítménye szlovák nyelv és szlovák irodalomból elmaradt a magyarhoz viszonyítva az írásbelin. 54,1 százalék volt idén az országos átlag. Nem túl meglepő módon itt is jobb eredményt értek el a gimnáziumok.

És ismételten Besztercebánya megyében alakult ki a legrosszabb átlag (48,3 %), Pozsony pedig vitte a prímet (66,1 %).

Ami aggasztóbb, hogy 229 tanuló tudása bizonyult elégtelennek szlovákból, vagyis a magyarok 14,5 százaléka nem érte el a 33 százalékos küszöböt. 

Ez azt jelenti, hogy csaknem minden hetedik magyar iskolában érettségizőnél merültek fel komoly gondok az államnyelvvel.

Idegen nyelvek és az ukrán irodalom

Minden tanulónak kötelezően érettségiznie kellett egy idegen nyelvből. A választható nyelvek az angol, német, orosz, francia, spanyol és olasz voltak. A gimnáziumi diákok számára kötelező volt az idegen nyelvi érettségi magasabb, B2-es szintű nehézségi fokozaton. A szakközépiskolák, sportközépiskolák, konzervatóriumok és művészeti középiskolák tanulói választhattak a B1-es (alacsonyabb) és a B2-es (magasabb) szint között. Azokban a két tannyelvű középiskolákban, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi megállapodással, kötelezően C1-es szinten érettségiznek idegen nyelvből.

Az idegen nyelvek közül a tanulók túlnyomó többsége az angolt választotta (96,6 %). Ezt követte a német nyelv (2,0 %), majd az orosz (1,3 %). Francia nyelvből 27 diák érettségizett, közülük 16-an C1-es szinten. Spanyol nyelvből (B2) 14 tanuló vizsgázott, olaszból (B2) pedig egyetlen diák.

Bár nem idegen nyelvről van szó ebben a kontextusban, meg kell említenünk az ukrán nyelvet és irodalmat. Hiszen a magyar iskolákhoz hasonlóan működik egy ukrán tanítási nyelvű intézmény Eperjes megyében, ahol 27 érettségizőt jegyeztek. Ők 52,1 százalékos átlagot produkáltak a tantárgy írásbeli részén.

Minél jobb vagy angolból, annál jobb

Első ránézésre egészen furcsa eredménnyel zárult az angol érettségi írásbeli része. Az láthatjuk ugyanis, hogy minél nehezebb tesztet ír valaki, annál jobb eredményt is ér el.

Az országos átlag B1-es szinten 62,7, B2-es szinten 75,6, C1-es szinten pedig 77,3 százalék.

Ennek értelmezésében az segít, ha tudatosítjuk, hogy a szakközépiskolások rendre gyengébben teljesítenek az írásbelin tantárgytól függetlenül (ahogy azt a fentebbi példák is mutatják). És ők azok a diákok, akik a B1-es besorolású tesztet választhatták valójában.

Ha viszont összehasonlítjuk az angol nyelv országos átlagát a magyar iskolások szlovák nyelvből elért eredményeivel, azt mondhatjuk, hogy nagyon is számottevő a különbség. 

Ezek alapján ugyanis egy átlagos szlovákiai diáknak jobbak az ismeretei angolból, mint egy átlagos szlovákiai magyarnak szlovákból.

Mindez három dolgot jelenthet: 

• a diákok könnyebben tanulnak angolul, mint szlovákul;
• az angol nyelv módszertana jobb;
• nehezebb volt a teszt szlovákból.
   

A magyarázat nem egyértelmű, már csak azért sem, mert a három lehetőség egyszerre is közrejátszhat, sőt, más tényezők is befolyásolhatták az elért eredményeket.

A szakközépek alulmaradtak matekból

Nagyjából minden kilencedik diák érettségizett matematikából. Javarészt gimnazisták választották a tárgyat (74,7 %) – és ez indokoltnak is tűnik, ha a végeredményt vizsgáljuk.

Ugyanis a gimnáziumi tanulók átlagos eredménye matematikából 58,8% volt, ha választható tárgyként érettségiztek belőle, és 60,0%, ha szabadon választott tantárgyként. A sportközépiskolák diákjai esetében az előbbi kategóriánál a matematikaérettségi átlaga 45,3% volt, míg utóbbinál mindössze 3,3%-os eredményt értek el.

A szakközépiskolák tanulói, akik csak szabadon választott tantárgyként érettségizhetnek matematikából, átlagosan 30,4 százalékot értek el. 

Ez jelentős különbséget mutat a gimnazisták eredményeihez képest.