Alig három évünk maradt a legfontosabb klímacél teljesítésére, Szlovákia lemaradása már most is milliókba kerülhet

Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.

2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. 

Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének

 - figyelmeztetnek a kutatók. 

A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.

Greenpeace: a kormány teljesen érdektelen

A Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.

A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.

„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. 

Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” 

– fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.

A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. 

Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekre

A szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.

Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. 

A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerint

a halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.

Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvényt

Szlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:

• egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;
• rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;
• megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;
• meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén.

A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét.