Aki a medencéjét fűti, nem szorul rá a rezsicsökkentésre – mi a baj az energiatámogatással?

A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, 

az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.

Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.

A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.

Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.

Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások kárára

A szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. 

Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.

Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka.  

Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:

• akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;
• 5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;
• 3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;
• valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással.

Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.

„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak”

 – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től.

A konszolidációt is befolyásolja

Az energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. 

„A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek”

 – hangsúlyozta Štefunko.

Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. 

Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez.