Adjunk egy százalékot

Tavaly százmillió korona jött össze az egy százalékos adófelajánlásokból, ami nagyon szép eredmény Somogyi Tibor felvételeA lehetséges 300 millió koronának egyharmada jutott el az igénylő szervezetekhez. A kampány szervezőjeként elégedett az eredménnyel?

A közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka tudott a lehetőségről, ami nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy az egy százalékos adó intézménye tavaly lépett életbe. Nagyon szép eredménynek tartjuk a százmillió koronás adófelajánlást. Összehasonlítva ezt az összeget a hasonló magyarországi adattal, láthatjuk, az adófelajánlás bevezetésekor ott is hasonló eredményt értek el a szervezetek. Magyarországon ma, hat évvel az adóintézmény bevezetése után mintegy 43-44 százalékos eredményt tudnak felmutatni. Idén szeretnénk elérni, hogy legalább 125 millió koronára nőjön a felajánlott támogatás. Úgy érzem, ez reális cél.

Mennyire elégedett a támogatás megoszlásával?

Négy szervezet kapott többet egymillió koronánál, százezer korona fölötti támogatásban mintegy 160 részesült. A nyilvántartott szervezetek egynegyede viszont 5 ezer koronánál alacsonyabb összeget kapott, miközben a regisztráció díja 2 ezer korona körül mozgott. Feltételeztük, hogy az emberek elsősorban a saját régiójukban működő szervezeteket támogatják majd, melyeknek jól ismerik a tevékenységét. Ez így is történt, ezért kapott több szervezet kisebb összeget. A nagyobb támogatást elnyerők – mint például a Rákellenes Liga, melynek 3 millió korona fölötti öszszeg gazdagította számláját – kivételek közé tartoznak. A Liga esetében biztosan szerepet játszott a felhasználás célja is. Egyébként a legtöbb hozzájárulást begyűjtő 13 szervezet közül nyolc támogatja a rákkutatást és -gyógyítást; ez is mutatja, hogy a lakosság nagy része mely társadalmi problémák megoldását tartja a legfontosabbnak.

Milyen hatással voltak a szervezetek reklámjai a támogatás megoszlására?

Országos kampányról szinte egyetlen szervezet esetében sem beszélhetünk. Készítettünk egy felmérést a fogadó szervezetek körében, melynek egyik része éppen a reklámot érintette: azt kérdeztük, milyen stílusú kampányt folytattak. Ebből kiderült, hogy túlnyomó részük a személyes kapcsolatra épített, aktivistáik személyesen hívták fel a lakosság figyelmét szervezetük munkájára. Ez volt a leghatásosabb kampány, nem volt szükségük a megszokott, az elektronikus vagy írott sajtóban, óriásplakátokon megjelenő reklámokra. Az általunk és a társult szervezetek által folytatott országos népszerűsítő kampány az adófelajánlás rendszerének ismertetését szolgálta. Az emberek jórészt ennek köszönhetően tudtak a törvényadta lehetőségről.

Vannak visszajelzéseik a szervezetektől? Elégedettek az érintettek az eredménnyel? Minek köszönhető, hogy idén mintegy 650-nel kevesebben regisztráltatták magukat, mint tavaly?

Én más szempontból nézem ezt a kérdést: a tavalyi szervezeteknek mintegy 50 százaléka újra bejegyeztette magát, ez számomra azt jelenti, hogy a többségük elégedett az eredménnyel. A sikert azonban nem azon kell mérni, hogy hány szervezet él ezzel a lehetőséggel, sokkal fontosabb az adófizetők részvétele, melyet a felajánlott öszszeg nagysága, valamint a felajánlás célja mutat. Nem hiszem, hogy az említett csökkenés a szervezetek érdektelenségét jelezné. A tavaly nyilvántartott szervezetek közül nem mindegyik tudta megszólítani a lakosságot. Az idén bejegyzetteknek 47 százaléka új, tavaly még nem akart élni, vagy nem élhetett ezzel a lehetőséggel. Ők, amellett, hogy anyagiakhoz akarnak jutni, lemérhetik azt is, hogy mekkora az ismertségük és az elismertségük a társadalomban.

Vannak visszajelzéseik az adófizetők részéről is? Mennyire elégedett a társadalom az ily módon felajánlott összeg felhasználásának ellenőrzésével?

Először került be a szlovák jogrendszerbe kötelezettségként az, hogy a szervezetek kötelesek nyilvánosságra hozni a támogatás felhasználásának célját. A százezer koronánál nagyobb összeget kapó szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk, mire használták a támogatást, akik egymilliónál is többet kaptak, azoknak könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük a felhasználás célszerűségét, és természetesen ennek eredményét is nyilvánosságra kell hozniuk. Az adakozó tehát ellenőrizheti, mire használták fel a pénzét.

Idén újra felajánlhatják adójuk egy százalékát az adófizetők. Tervezik a tavalyi kampány folytatását?

Folytatjuk a kampányt, de a célok és az eszközök részben módosulnak. Tájékoztató irodákat idén nem nyitunk, tervezzük azonban egy ingyenes, nonstop információs vonal üzemeltetését, melyen az érdeklődők teljes körű tájékoztatást kaphatnak a célszervezetekről és a felajánlás módjáról. A kampány másik része az adófelajánlás céljával kapcsolatos kérdésekre próbál majd választ adni. Motiválni szeretnénk a lakosságot, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel.

Mi várható jövőre? Egyes információk szerint a készülő adóreform miatt akár meg is szűnhet ez a lehetőség, pedig egy év múlva már a jogi személyek is határozhatnak adójuk egy százalékáról.

Az egy százalékos adó nem áll ellentétben a tervezett reformmal, ez nem indokolja a megszüntetését. A már kiszabott adó egy százalékáról van szó, tehát nem érinti sem az adó mértékét, sem rendszerét. Véleményem szerint a kormánynak egyértelműen ki kellene nyilvánítania, támogatni akarja-e a civil szférát – és ebben az esetben nem szüntetheti meg az adófelajánlás lehetőségét –, vagy változtat eddigi hozzáállásán. Ha túl bonyolultnak vagy túl költségesnek tartja a jelenlegi módszert, akkor módosítani kell rajta, de semmiképpen sem kell megszüntetni. A jogi személyek bekapcsolásával jövőre újabb, mintegy 280 millió koronás pénzforrás keletkezik, ez már valóban jelentős támogatást jelentene a civil szervezeteknek.

Ön mit jósol, marad vagy megszűnik a jövőben ez a lehetőség?

Nagyon furcsa lenne, ha megszűnne, hiszen tulajdonképpen a maival azonos kormány tette ezt lehetővé. Nem hallottam olyan esetről, hogy meg akarják szüntetni ott, ahol már működik, viszont több országban is mérlegelik bevezetésének lehetőségét. Jövőre a vállalkozások, cégek bekapcsolásával nő a felajánlható összeg, de állítom, hogy nem az öszszeg nagysága a legfontosabb tényező. Az egy százaléknál sokkal fontosabb, hogy az emberek maguk dönthetnek adójuk egy részének felhasználásáról.