Egyre kevésbé érzik jól magukat a bőrükben a fiatalok – a lányok sínylették meg jobban a Covidot

Az oktatási tárca és a gyermekpszichológiai kutatóintézet (VÚDPaP) együttműködésében közölt tanulmány a 2018 és 2023 között végzett vizsgálatokat foglalja össze. Ez persze csak az első lépés, de a minisztérium szerint a rendszeresen frissülő és megbízható adatok olyan intézkedésekhez vezethetnek, amelyek ténylegesen segítik a gyermekek és fiatal felnőttek mentális jóllétét – elsősorban az iskolai környezetben.

„A gyerekek mentális egészsége és az iskolai biztonság hosszú távú prioritásunk. Ahhoz, hogy célzottabban tudjunk segíteni, komplex és megbízható adatokra van szükségünk” – idézi Tomáš Drucker oktatási minisztert a tárca közleménye.

Hogy vannak a fiatalok?

A jelentés egyik megállapítása, hogy a serdülők életkorának növekedésével párhuzamosan csökken az elégedettségük az élettel. Vagyis ahogy kamaszodnak, egyre kevésbé érzik jól magukat a bőrükben a fiatalok. Különösen a lányok esetében nő a rossz közérzet aránya. Ráadásul, ahogy nőnek a gyerekek, úgy rövidül az alvásidő is. Ez pedig negatívan hat a figyelemre, a tanulásra és az érzelmi önszabályozásra is – végső soron pedig szorongásos és depresszív tünetek is kiütköznek.

Ugyanakkor a jelentés szerzői hangsúlyozzák:

a súlyos pszichés zavarokkal, kockázatos vagy destruktív viselkedéssel kapcsolatos tünetek csak a fiatalok kisebb csoportját érintik, nem a teljes populációról van szó.

A világjárvány bélyege

Az elmúlt években a pszichológiai kutatásokat egyértelműen a Covid–19 világjárvány hatásainak és megélésének témája uralta.

Az elemzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a lányok azok, akik jobban megsínylették a helyzetet – ideértve a szorongásos és depressziós tüneteket, az önértékelési problémákat, a testképzavart, illetve a fenyegetettségérzést.

A fiúknál ezzel szemben inkább a magatartásban ütköztek ki problémák a járvány nyomán.

És nyilván nem hozható minden összefüggésbe a pandémiával, de az utóbbi években különösen a fiúk körében nőtt a zaklatók és áldozatok számának aránya. Az viszont biztosnak tűnik a vizsgálatok alapján, hogy különösen sérülékennyé váltak azok, akik már a válság előtt is küzdöttek valamilyen mentális nehézséggel.

Az olvasással gondban vagyunk

A mentális egészség és a kognitív képességek összefüggéseit vizsgáló kutatások alapján kiderült, hogy a szlovákiai tanulók lemaradásban vannak az OECD-országok átlagához képest az olvasási készségek terén.

Azok a gyerekek, akik gyengébben teljesítenek az olvasásban, nemcsak rosszabb tanulmányi eredményeket érnek el, de érzelmi és viselkedési problémákra is hajlamosabbak.

Hiányos és széttöredezett adatrendszer

Az előzetes jelentés kritikusan szól a jelenlegi tudásbázisról is: a szlovákiai mentálhigiénés kutatások többsége ad hoc jellegű, egymástól függetlenül zajlik, egységes keretrendszer és rendszeres adatgyűjtés nélkül.

Különösen kevés információ áll rendelkezésre a legsérülékenyebb csoportokról: az óvodás korú gyermekekről, a sajátos nevelési igényű tanulókról, a marginalizált roma közösségekből származó gyerekekről, az Ukrajnából érkezett tanulókról, illetve az igazságszolgáltatással kapcsolatba került fiatalokról.

Mi jön ezután?

A projekt következő szakaszában egy reprezentatív országos kutatás indul, amely a gyermekek és fiatalok mentális állapotának hosszú távú nyomon követését célozza. Az adatgyűjtés 2025 őszén kezdődik, az első átfogó nemzeti jelentés pedig 2026-ra várható.

Mindez jó alapot szolgáltathat a megfelelő szakpolitikai intézkedések kialakításához, de az még a jövő zenéje, hogy hosszú távon, mihez kezdenek majd vele a döntéshozók.