„A törvény ne legyen WC-papír!” Aktivisták tiltakoztak a parlament előtt a környezetvédelem leépítése ellen

Rövid időn belül a kormány már ötödször készül módosítani a természet- és tájvédelemről szóló törvényt. A természetvédők szerint minden újabb változás egy-egy újabb szög a szlovákiai környezetvédelem koporsójába. Ebben a választási ciklusban egyebek mellett csökkentették már az erdők védelmét, bővítették a fakitermelés és az építkezés lehetőségét a védett területeken is és ellehetetlenítették az önkéntes természetőrök munkáját.

Az aktuális javaslatot, amelynek egyes pontjait a természetvédőkön és a tudományos közösségén kívül más minisztériumok és a kormány is vitatja, három SNS-es képviselő terjesztette a parlament elé, szorosan együttműködve Filip Kuffával, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárával. A ma kezdődő parlamenti ülésen második olvasatban tárgyalnak róla.

A keddi akción megjelent Filip Kuffa államtitkár, aki szóváltásba is keveredett a természetvédőkkel, azt hangoztatva, hogy a kifogásolt törvényjavaslat csak a valós helyzetre reagál, az aktivisták pedig nem fűztek hozzá észrevételeket a megadott határidőn belül. 

A környezetvédők a ugyanakkor rámutattak, hogy a problémás törvénymódosításokat mindig gyorsított eljárás keretében fogadják el, mellőzve a társadalmi vitát és a szakértőkkel való egyeztetést. Hangsúlyozták, hogy 

a módosítások nincsenek összhangban több, Szlovákiára nézve is kötelező érvényű nemzetközi egyezménnyel, és figyelmen kívül hagyják például a klímaváltozás negatív következményeit is, ezért az aktuális javaslat visszavonását követelik.

Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia képviselője a tiltakozó akció után nem sokkal  a közösségi oldalán adta hírül, hogy a parlament földművelésügyi és környezetvédelmi bizottságának sikerült megállítania Kuffa törvénymódosítását.

A bizottságban megállítottuk Kuffa javaslatát a környezetvédelmi törvény módosításáról. Az államtitkár bénasága nem lehet ennél világosabb. A nyomásgyakorlásunknak volt értelme!

 – írta a bizottság alelnöke. 

Michal Kiča (Demokraták) egy videóban arról számolt be, hogy a bizottság egyetlen tagja sem szavazta meg a módosítást, amire szerinte a szlovák parlament történetében még nem volt példa. Stohlová szerint az ellenzéki képviselők egytől egyig a javaslat ellen szavaztak, a koalíciós képviselők pedig tartózkodtak.

Később pontosította a bejegyzését: a parlamenti bizottság kedden azt javasolta, hogy ne fogadják el a módosítást, viszont az továbbra is a parlament előtt marad. Az ellenzéki képviselő szerint a beterjesztők most vagy visszavonják, vagy átdolgozzák, figyelembe véve a kormányhivatal és más intézmények releváns észrevételeit. "A javaslat a legkárosabb változatában már nem fog átmenni" - tette hozzá. 

Kuffáék fércmunkáját a kormány is kifogásolta

A módosítással szemben a véleményezési eljárás során összesen 40 észrevételt nyújtottak be az egyes minisztériumok, a kormányhivatal és más intézmények. A tervezetet a kormány is csak a megjegyzéseivel kiegészítve fogadta el. 

A javaslat legproblémásabb pontjai a következők:

• A nemzeti parkokban már a második fokozatú védettségi szinten is korlátoznák a gazdasági jellegű tevékenységet úgy, hogy ezekre az adott terület tulajdonosától vagy kezelőjétől kéne engedélyt kérni. Ahogy azonban arra Michal Kiča (Demokraták) volt környezetvédelmi államtitkár rámutatott: szétaprózott földtulajdonok mellett lehetetlen lenne az összes tulajdonosi hozzájárulást megszerezni. Kuffa korábban utalt rá, hogy ezzel a rendelkezéssel valamilyen homályos okból az exkurziókat és a vezetett túrákat akarják korlátozni. Valójában azonban a javaslat nem konkretizálja, hogy mit ért gazdasági tevékenységen, így abba szinte bármi beleférhet, a legeltetéstől a faszállításon, a halászaton, vadászaton át a tömegközlekedésig bezárólag. A földművelésügyi minisztérium azt javasolta, hogy vegyék ki a törvényből ezt a részt.
• Ezzel látszólag ellentmond az, hogy a módosítás a negyedik védettségi fokozatú, vizes élőhelyeken is lehetővé tenné a vadászatot. A kormány ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a javasolt rendelkezés nincs összhangban a vizes élőhelyeket védő, Szlovákiára is kötelező érvényű nemzetközi Ramsari Egyezménnyel
• A módosítás érinti a nemzeti parkok beavatkozásmentes területére vonatkozó előírást is. Eddig az volt érvényben, hogy a park területe legalább kétharmadának beavatkozásmentesnek kell maradnia, az új megfogalmazás szerint azonban a parkok területének „általában” a kétharmada lesz beavatkozásmentes, ami sokkal megengedőbb megfogalmazás, és persze ez is szembemegy a nemzetközi ajánlásokkal.

Magyar tudósok és szakértők is tiltakoznak a környezetvédelem módszeres leépítése ellen

A környezetvédelmi intézményrendszer fokozatos leépítése ellen már nem csak a zöld szervezetek tiltakoznak. Nemrég több mint 150 természettudós, köztük Gálffy Mónika, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum ornitológusa is elutasította a környezetvédelmi törvény rendszeres módosítását egy minisztériumnak és parlamentnek címzett nyílt levélben. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a módosításokat a tudományos közösség kizárásával, szakmai egyeztetés híján fogadják el - ez pedig elég egyértelműen látszik az aktuális fércmunkából is. 

A természettudósok felhívásához hétfőn a társadalomtudományok képviselői is csatlakoztak, mintegy 170 szociológus, történész, művészettörténész, politológus, pszichológus és mások. Nyílt levelükben leszögezték: a környezetvédelmi minisztérium lépései nemcsak a természetet, hanem a demokratikus állam alapjait is veszélyeztetik. A természet- és tájvédelmi törvény módosítása ugyanis alapvetően korlátozza a lakosság lehetőségét arra, hogy véleményt nyilvánítson olyan döntésekről, amelyek közvetlen hatással vannak az életminőségre, az egészségre és a környezetre. 

A társadalmi részvétel korlátozása nem csupán jogi, hanem mindenekelőtt társadalmi probléma – a bizalom elvesztéséhez, a civil társadalom széttöredezéséhez, valamint a lakosság és az állam közötti feszültség növekedéséhez vezet

 – figyelmeztetnek a nyílt levél aláírói, köztük  Cséfalvay András képzőművész, Grigorij Mesežnikov politológus, Roman Holec történész, vagy Tóth Attila kert- és tájépítészmérnök.

Kifogásolják továbbá, hogy a beterjesztett törvénymódosítások leértékelik a természetet mint kulturális örökségünket, amely nemzeti identitásunk, történelmi emlékezetünk és szellemi gazdagságunk része. 

Ezenkívül fontos tudatosítani, hogy országunk klímaválsággal néz szembe, és a természetes ökoszisztémákba történő súlyos beavatkozások – amelyek szakmai vita nélkül történnek – nemcsak a természetet, hanem az abban élő embereket is veszélyeztetik

 – figyelmeztet Zuzana Fialová szociológus, a Zöld Többség kezdeményezés képviseletében. 

A tudósok a természetvédőkkel együtt az illetékeseket arra kérik, hogy vonják vissza a környezetvédelmi törvény módosítását.