A Tokaji minden cseppje kincs

Miként fogadták a tokaj-hegyaljai borvidék szlovákiai borászai a hírt, hogy termékeiket vélhetőleg nemsokára Tokaji néven árusíthatják és exportálhatják az Európai Unió országaiba is?

Sok találkozó és még több vita előzte meg a mostani szlovák– magyar megállapodást. Tőketerebesen is több egyeztetés volt, és ezeken a magyar illetékesek elismerték, hogy több jogszabály – így a szántóügyi minisztérium 1908-as bortörvénye is – a Tokaj-Hegyaljához tartozó községek között említette Kistoronyát, Szőlőskét és Szlovákújhelyt.

Véleménye szerint Magyarország miért nem volt hajlandó ilyen sokáig elfogadni ezt?

A II. világháború után a csehszlovák kormány – bizonyos geológiai kísérletekre hivatkozva – további öt községgel összesen mintegy 908 hektárra bővítette a tokaji borvidék területét. A vita lényege tehát az, hogy a bővített területeken előállítható-e valódi tokaji bor, amely minden tekintetben megfelel az előírásoknak. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy Kistornyán sokáig működött egy szőlészettel és borászattal foglalkozó kísérleti telep, amely talaj- és bormintákat vett az eredeti három községben, s ezeket összehasonlította a további öt községből származó mintákkal. A vizsgálatok megerősítették, hogy a bővített terület is a tokaj-hegyaljai borvidék szerves részét képezi. Véleményem szerint, ha belépünk az Európai Unióba, akkor ez a kérdés megszűnik és nem lesz magyar vagy szlovák Tokaj-Hegyalja, hanem csak egy tokaji borvidék. Addig a kormány, illetve a minisztérium szakbizottsága tárgyal a kérdésről.

Megnő az itteni bor utáni kereslet, ha egyenrangúvá válik a magyarországival?

Általában ötven, százévenként akad egy gyengébb periódus, amikor a szőlőkultúra és a borászat egy kissé hanyatlik. Most épp egy ilyen gödörben vagyunk, a szőlők nagyon rossz állapotban vannak, kopasz hegyeket és üres pincéket látni mindenfelé. Én csak azt tudom tanácsolni a gazdáknak, hogy szálljanak magukba, mert a tokaji terület minden egyes parcellája aranyat ér. A tokaji bor pedig folyékony arany.

Ha már szóba hozta, mennyibe kerül egy tízáras parcella a térségben?

Ilyen kis parcellán nem lehet komolyan foglalkozni szőlőtermesztéssel, de helyzetétől és állapotától függően akár 30-40 ezer koronát is elkérnek egy ilyen telekért. A leromlott szőlőjű telek is legalább 15 ezer koronát ér.

A magángazdáktól való felvásárlás során ki felügyeli, hogy valóban a meghatározott szőlőfajták vannak-e a puttonyban?

A felvásárlás során valóban felmerül a kérdés, nincs-e megzavarva a szőlő fajtisztasága, hiszen köztudott, hogy a magángazdák azt telepítenek, amit kézhez kapnak, ám a nagytermelők már klónszelektált fajtákkal foglalkoznak, ezeknél csak a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály az elismert. A szőlőtelepítést a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet nagymihályi részlege ellenőrzi.

Az igazi tokaji borban milyen arányban keveredik a három fajta?

Mi külön szedjük mindhárom fajtát, a termést nem keverjük. A szőlőtőkék 60–65 százalékát a furmint, 30–35 százalékát a hárslevelű teszi ki, a maradék 5 százalék pedig muskotály. A szőlőtőke megterhelésének elkerülése érdekében korlátozni kell a hektárhozamot, egy tőkén mindössze három-négy kiló szőlő termesztése engedélyezett, különben kisebb lenne a termés természetes cukortartalma. Célszerű rövidcsapos metszést alkalmazni, a zöldválogatást pedig egy évben kétszer kell elvégezni.

Mennyire elégedettek a szlovákiai bortörvénnyel?

Sokat járok Magyarországra, össze tudom hasonlítani a két ország bortörvényét, a szlovákiai véleményem szerint sokkal szigorúbb.

Hova szállítanak bort?

Amikor üzemünk 1992-ben megalakult, bizony nehéz volt elfogadtatni az emberekkel a szlovákiai tokaji bort. Négy-öt évig is eltartott, míg elértük az évi 1000-1200 mázsa (saját és felvásárolt) termést, és a szőlőből készült bor az ország minden zugába eljutott. Mi nem szállítunk, de Pozsonytól Ágcsernyőig mindenki megtalál minket. A jó, minőségi bort nem kell sokáig kínálni, ezt tulajdonképpen a fogyasztók is elvégzik egymás közt.

Az idegenforgalom fellendülése szempontjából sokat segíthet a tokaji bormárka elismerése. Hogyan készülnek a megnövekvő érdeklődésre?

Magyarországon hamar rájöttek, hogy bortermő vidéken érdemes az idegenforgalomba, de magába a szőlőtermesztésbe is befektetni. Nekünk még elég sok a tennivalónk e téren, de nem szégyen elmenni és tanulni akár az olaszoktól vagy a magyaroktól, hiszen valahol már a szőlő préselését is számítógépesítették. Én a saját boltom mellett szeretnék egy emlékszobát berendezni, amelyben bemutatnánk Litavszki István helyi növénynemesítő, valamint Mathias János és Szepsi Lackó Máté életét és munkásságát. Az emlékszoba mellett pedig egy autóbusznyi látogató befogadására alkalmas kerthelyiséget rendezünk be.

Lesz elég szakképzett borász a vidéken?

Sajnos, hiányzik a szakmai képzés. Csak állandó tanulással, odaadással lehet színvonalas munkát végezni, elismertetni a szlovákiai tokaji bort és felvirágoztatni a borvidéket.