A tengervíz és hazai vizek minősége miatt is adtak ki figyelemeztetést

Nő a fertőzésveszély az európai strandokon

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetést adott ki a tengerparti nyaralók számára a Vibrio baktériumok terjedésével kapcsolatban. Ezek a baktériumok főként meleg, sós vagy brakkvizekben szaporodnak, és az utóbbi években már nemcsak a Balti-tengerben, hanem a Északi-tengerben és zárt fürdőhelyeken is megjelentek. 

A baktériumok természetes módon élnek a sós és édesvíz keveredő, brakkos part menti vizekben, különösen magas hőmérséklet és alacsony sótartalom mellett

 – közölte az ECDC, hozzátéve, hogy „ezek a körülmények az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő Európa egyes részein”.

Az egészségügyi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás és a tengerfelszíni hőmérséklet emelkedése hozzájárul a Vibrio-fajok elterjedéséhez, melyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A vibriózis néven ismert fertőzés súlyos szövődményekkel – például szepszissel, húsfaló betegséggel vagy akár végtagamputációval – is járhat, különösen azoknál, akik gyenge immunrendszerrel vagy májbetegséggel élnek. Az ECDC kiemelte: 

Ezek a fertőzések Európában még mindig viszonylag ritkák, de a melegebb nyarak következtében egyre több esetet regisztrálnak.

Óvintézkedések és ajánlások a biztonságos strandoláshoz

Az ECDC adatai szerint a meleg nyarak alatt a Vibrio-fertőzések száma jelentősen megugrik. Míg 2014 és 2017 között évente átlagosan 126 esetet regisztráltak, 2018 egyik legforróbb nyarán ez a szám elérte a 445-öt. A szakértők szerint ezek a számok alulbecsültek, mivel sok esetet nem jelentenek.

Az ügynökség ezért nyomatékosan javasolja a megelőzést, vagyis a nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók, különösen az osztriga fogyasztásának kerülését, valamint a sebek, friss piercingek vízálló fedését sós vízben való fürdés előtt.

Mi a helyzet a hazai fürdővizekkel?

A Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚVZ) legfrissebb ellenőrzései szerint több természetes fürdőhelyen is romlott a vízminőség. Kassa városában a Plážové kúpalisko JAZERO és a Vinné tó fürdőhelyeken magas cianobaktérium- és klorofill-a-szinteket mértek. A Gazárka víztározóban a mért értékek alapján a víz jelenleg alkalmatlan fürdésre, mivel az „akut egészségügyi kockázatot jelent”.

Az ómijavai (Stará Myjava) víztározón a Trichobilharzia franki nevű parazitát azonosították, amely az úgynevezett cerkáriás bőrgyulladás kórokozója. A betegség viszkető kiütéseket okoz, és fürdés után jelenhet meg.

A fertőzést a madarakban előforduló paraziták lárvái idézik elő, amelyek vízi csigákból szabadulnak fel, majd úszás közben véletlenül az ember bőrébe fúródnak. A környező országokban ezek az élősködők már jól feltérképezettek, azonban Szlovákiában csak most kezdik felmérni az elterjedtségüket. A paraziták jelenlétét klasszikus laboratóriumi módszerekkel és genetikai vízminta-vizsgálatokkal igazolják.

Kellemetlen tünetek, kihagyhatatlan ellenőrzés 

A szakemberek szerint bár a betegség nem életveszélyes, a tünetei rendkívül kellemetlenek, akár több napig is eltarthat a viszketés és a bőrirritáció. A fertőzések előfordulása jelentősen rontja a fürdőhelyek vonzerejét, ami negatívan hat a belföldi turizmusra is. A lárvák fő gazdái a vízimadarak, de az ember is könnyen fertőzötté válhat a vízben való tartózkodás során.

Mivel hatékony megelőzés jelenleg nem áll rendelkezésre, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az emberek kerüljék azokat a helyeket, ahol igazolták a fertőzést. A projekt célja nemcsak a paraziták monitorozása, hanem az ismeretterjesztés is, amelyet az EU helyreállítási alapjából finanszíroznak. A lakosság tájékoztatása a cerkáriás bőrgyulladás megelőzésében és felismerésében kulcsfontosságú szerepet játszik. A jövőben a szlovákiai szakemberek további tavakat is vizsgálnak majd, hogy átfogó képet kapjanak a veszélyeztetett területekről.