A szlovák ellenzék szerint a málnapataki erőmű valójában Orbán érdekeit szolgálná

Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint Magyarországnak a nagyszabású napelemparkjai miatt van kiemelkedő szüksége arra, hogy a napsütéses napokon megtermelt többletenergiát tárolni tudja, erre pedig a málnapataki szivattyús energiatározó alkalmas lenne. Ugyanakkor szerintük Magyarországnak nincsenek megfelelő földrajzi adottságai szivattyús-tározós erőművek építéséhez, ilyenek létesítését pedig elutasítja a magyar közvélemény is. 

A PS politikusa rámutatott arra is, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti érdekeltségei vannak a magyarországi napenergia-szektorban.  

„A magyar ellenzéki és kormánypárti médiumok már nyíltan írnak egy közös projekt lehetőségéről, és név szerint említik a málnapataki (Málinec–Látky) szivattyús erőművet. A külföldi érdeklődést az innen származó villamos energia iránt a Szlovák Villamos Művek is megerősítette, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője pedig konkrétan is jelezte a magyar érdeklődést” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: Taraba korábban a Bősön megtermelt áramot adta volna Magyarországnak, de mivel ez az egyezség nem született meg, most a Polyána-hegyalja régiót áldozná fel. 

Kiča hangsúlyozta, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen vízerőműre az Ipoly folyón. Hozzátette: nem ellenzik az energetikai infrastruktúra terén való együttműködést Magyarországgal, de annak átláthatónak és mindkét fél számára előnyösnek kell lennie. 

Állítólag körvonalazódik a magyar–szlovák megállapodás

A két politikus a postoj.sk portál cikkére hivatkozott, amely a Szabad Európa és a kormánypárti Magyar Nemzet egy-egy, fél évvel korábbi cikkéből idéz, helyenként meglehetősen pontatlanul. A szlovák cikk szerzője a Paks II atomerőmű-bővítési projektet például tévesen napelempark-tervezetként tünteti fel. 

A Szabad Európa idézett cikke nem zárja ki, hogy Magyarországon létesülne szivattyús erőmű, bár a megszólított szakértők szerint a közös szlovák–magyar projekt előnyösebb lenne a kormány számára abból a szempontból, hogy „megúszná a helyi és zöld tiltakozásokat”. 

A Magyar Nemzet augusztusi cikkében Somosi Zoltánt, a kormányközeli Klímapolitikai Intézet kutatóját idézi, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is terveznek szivattyús erőműveket építeni, de ezek leghamarabb 2032-re készülhetnek el. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy

„érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.”

Megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Sokat bírált projekt

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amely jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. Stohlová korábban rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel. A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet. 

A szlovák környezetvédelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ellenzéki politikusok vádjaira.