A szegénység nem az egyének kudarca, hanem a rendszeré

Évről évre nő a szegénység kockázata Szlovákiában. A veszélyeztetettek száma az aktuális adatok tanulságai szerint jócskán meghaladja a 980 ezer főt, ami annyit jelent, hogy napjainkra a lakosok egyötödét fenyegeti a társadalmi kirekesztettség kockázata. Szlovákia szegénységi mutatói 2020 óta romlanak folyamatosan, a világjárvány, az energiaválság, valamint az élelmiszerárak emelkedése a polgárok többségét nehéz helyzetbe hozta. Bár a pandémia lecsengett, az infláció mérséklődött, a különböző nyersanyagok világpiaci ára pedig a korábbinál jóval kedvezőbben alakul, a lakosok zöme még most sem lélegezhet fel. Az államháztartás konszolidációjára irányuló törekvések ugyanis mindenkit érintenek majd. A megszorítások hatásait pedig éppen a társadalom különösen veszélyeztetett csoportjai, az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a gyermekes családok, valamint az egyedülálló nyugdíjasok érzik meg leginkább, derül ki a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) legfrissebb jelentéséből.

Növekvő jövedelmi szegénység

A reálbérek csökkenése és a növekvő megélhetési költségek következtében a szegénység három dimenziója közül az érintett polgárok többsége a jövedelmi szegénység kockázatával kénytelen szembesülni. Ebben az esetben azokról a személyekről van szó, akik bevétele nem haladja meg a szegénységi küszöb aktuális értékét. 2024-ben ezt a határt egy egyszemélyes háztartás esetében évi 6103 eurónál húzták meg, ami havi lebontásban legfeljebb 509 eurót jelent. Ebből az adatból kiindulva, tavaly mintegy 778 ezer szlovákiai lakos élt a szegénységi küszöb alatt. A szegénység második dimenziója a súlyos anyagi és szociális nélkülözést jelenti, aminek 408 ezer fő volt kitéve. A harmadik dimenzió az alacsony munkaintenzitás jelentette problémát tükrözi. Az érintett 206 ezer polgár ugyanis olyan háztartásban él, amely tagjai az éves munkapotenciál egyötödénél kevesebbet dolgoznak.

A döntéshozók kudarca

A Szakszervezetek Szövetsége szerint a legnagyobb probléma, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a dolgozó nélkülözők aránya. Míg 2019-ben mindössze a munkavállalók 4,4 százaléka küzdött komoly anyagi nehézségekkel, addig 2024-re 10,2 százalékra emelkedett azok aránya, akik képtelenek fedezni az alapvető szükségleteikkel járó kiadásokat a fizetésükből. „Annak ellenére, hogy a szegénység fogalmát elsősorban a pénzhiánnyal azonosítják, ennél jóval többről van szó. Az érintettek az igazságosságot, a tiszteletet és azokat a lehetőségeket sem tekinthetik magától értetődőnek, ami a többségnek megadatott. Ha az emberek alkalmazásban állnak, de a munkabérük még arra sem elegendő, hogy megéljenek, az nem az egyének kudarca, hanem a rendszeré” – mutatott rá Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki azt is megjegyezte, ha a döntéshozók valóban egy jóléti államban gondolkodnak, akkor egyszeri intézkedések helyett rendszerszintű reformokat kellene foganatosítaniuk. „Szlovákiának egy olyan, hosszabb távon is fenntartható szociális politikára lenne szüksége, amely magában foglalja a rendelkezésünkre álló javak igazságosabb újraelosztását, a vagyon magasabb adóztatását és a sérülékeny csoportok hatékonyabb támogatását. A kormánynak egyúttal nem lenne szabad elhanyagolni az oktatásügyet, a régiófejlesztést, de figyelmet kellene szentelniük a lakhatási válság megoldásának, valamint a munkahelyteremtésnek is” – hangsúlyozzák a szakszervezetek képviselői. A KOZ jelentése egyúttal arra is felhívja a kabinet figyelmét, ha valóban esélyt szeretnének adni a társadalom perifériájára szorult személyeknek, hogy kilépjenek a szegénység jelentette ördögi körből, akkor a felesleges kontroll és bürokrácia helyett bizalmat, támogatást és valódi segítséget kellene nekik ajánlaniuk.

(td)