Kevesebb munkaszüneti nap, jobb költségvetés? A szakszervezetek kizsigereléstől tartanak

A kormánykoalíció minden bizonnyal módosítani fogja az egyik legnépszerűtlenebb intézkedését, a tranzakciós adót. Matúš Šutaj Eštok, a Hlas pártelnökének és belügyminiszterének bejelentése szerint az adónemet illető feltételek lazítása mellett újabb bevételi forrásokra is szükség lehet. 

Az állam a kieső bevételeket például több munkanappal tudná pótolni – így első körben megszűnne november 17-e kivételezett státusza, de egy egyházi vonatkozású munkaszüneti nap megszüntetését is kilátásba helyezték.

Sok szünnap, kevés munka?

A szlovákiai munkaadók számára már huzamosabb ideje tüske, hogy Szlovákiában sok a munkaszüneti nap. Ezt egyébként nem csak a Fico-kormány kommunikálja, a jobboldali kormányok szintén kifogásolták a rengeteg szünnapot. Tavaly ősszel az ellenzéki Marián Viskupič (SaS) nyújtott be például egy olyan javaslatot, melynek értelmében január 6. és május 1. is kikerült volna a munkaszüneti napok köréből. 

A szűkítés mellett érvelők szerint a szünnapok egyszerre járnak költségekkel és kieső bevétellel a foglalkoztatók számára, hiszen a dolgozók nem termelnek, viszont jogosultak a teljes munkabérükre. Érdekesség, hogy 2023-ig még eggyel több szabadnapja volt az alkalmazottaknak, ekkor viszont kikerült a napok közül szeptember elseje, az alkotmány ünnepének napja.

Szlovákia európai viszonylatban a listavezetők közé tartozik a munkaszüneti napok számát tekintve. 

Az országban összesen tizennégy napnak van hasonló státusza – ha nem esnek hétvégére. Lettországban és Litvániában 15, Izlandon 16, San Marinóban pedig egyenesen húsz munkaszüneti napot tartanak nyilván. A képzeletbeli lista másik felén Görögország szerepel, ahol mindössze hat napra áll le kötelezően a termelés.

Világviszonylatban is kimondottan soknak számít a tizennégy szünnap – a világrekordot Irán tartja 27 nappal, Bangladesben 24, Mianmarban pedig húsz napon nem kell dolgozni. A másik szélsőséget Líbia jelenti – az észak-afrikai országban hivatalosan egyetlen munkaszüneti nap sincs, még a vallási ünnepnapokon sem.

Az egyes államok egyébként különböző módokon igyekeznek javítani a gazdasági mutatókon a munkaszüneti napok ellenére. Magyarországon például a hét közepére átcsúszó ünnepnapok kompenzálására bevezették az áthelyezett munkanapokat, 2026-ban három szombaton is dolgozni kell majd a munkavállalóknak – a hosszú hétvégékért cserébe. Szlovákiában jellemzően a munkavállalók hosszabb ideig maradnak otthon, ha szembesülnek a hét közepére eső munkaszüneti napokkal – tovább rontva a termelékenységi számokat.

Ünnepek célkeresztben

Robert Fico miniszterelnök elmondása szerint egy-egy munkaszüneti nap 150 millió eurós veszteséget okoz az államháztartásnak. Ez a becslés egyébként egybeesik az Ódor-kormány vonatkozó elemzéseivel, a távozó hivatalnokkormány ugyanis eleve tanácsolta Ficónak a kötelező szünnapok csökkentését a költségvetés rendberakásához.

A jövőre nézve kérdéses, vajon sikerül-e a Fico-kormánynak újabb egy napot átminősíteni vagy lefokozni – az alkotmány elfogadásának és Csehszlovákia megalakulásának ünnepe ugyanis már nem szünnap, „mindössze” ünnepi státusza van. A kézzelfekvő jelöltek az eltörlésre az egyházi vonatkozású munkaszüneti napok lehetnének. Január 6. a háromkirályok ünnepe, július 5., Szent Cirill és Metód ünnepe, valamint szeptember 15., a Hétfájdalmú Szűzanya emléknapja is olyan munkaszüneti napok, amelyek nincsenek erősen a köztudatban.

A megszüntetésüknek vagy átminősítésüknek azonban van egy gyakorlati akadálya: a Szlovákia és Vatikán között fennálló államközi szerződés, amely kiterjed erre a területre is. 

A 2001-ben megkötött szerződésben Szlovákia kötelezettséget vállalt az egyházi ünnepek kiemelt státuszára és elvileg kizárólag a dokumentum felülvizsgálatát követően lehetne eltörölni az egyházi szünnapo(ka)t.

A változásnak van egy további ellenfele is: a szakszervezetek. 

A tervezettel kapcsolatban megszólalt a szakszervezeti konföderáció (KOZ), és élesen elhatárolódott a kezdeményezéstől. A KOZ véleménye szerint a szlovákiai munkavállalók ugyanis már így is túl sokat dolgoznak: 15,8 százalékuk szombaton, 12,2 százalékuk vasárnap, 11,2 százalékuk az éjjeli órákban. A KOZ figyelmeztet rá, hogy egy átlagos szlovákiai munkavállaló heti 39,6 órában áll a munkaadó rendelkezésére, ami jócskán több a 37,1 órás uniós átlagnál. 

A szakszervezeti szövetség szerint a munkanapok bővítése végeredményben csak az alkalmazottak további kizsigereléséhez járulna hozzá.