A magyarországi ombudsman nemzetközi fórumokhoz fordult a Beneš-dekrétumok ügyében

A biztos kifogásolja a szlovák Büntető törvénykönyv azon rendelkezését, amely büntetni rendeli a „második világháború utáni békés rendezés” nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését. Álláspontja szerint a tényállás több nemzetközi egyezménnyel, valamint az Európai Unió alapdokumentumaival is ellentétes, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló előírásokkal. A hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás magyar állampolgárokkal szemben is alkalmazható lehet.

Az ombudsman szerint tisztázásra szorul, hogy a büntetőjogi védelem pontosan mely jogi dokumentumokra terjed ki. A vitatott rendelkezés ugyanis olyan, a második világháborút követően elfogadott jogszabályokra is hivatkozik, amelyekhez szervesen kapcsolódik a 13 úgynevezett Beneš-dekrétum. Ezek a jogi aktusok kollektív bűnösség elvére épülve több millió magyar és német nemzetiségű embert fosztottak meg alapvető jogaiktól, miközben formálisan mindmáig nem kerültek hatályon kívül.

A biztos arra is rámutatott, hogy Szlovákiában jelenleg is folyamatban vannak olyan kisajátítási eljárások, amelyek során a hatóságok a Beneš-dekrétumokra és az azokat megerősítő jogszabályokra hivatkoznak. Véleménye szerint a jogi dokumentumokkal kapcsolatos kritikai vita büntetőjogi eszközökkel való korlátozása súlyos aggályokat vet fel, és visszatarthatja az érintetteket attól, hogy hazai vagy nemzetközi jogorvoslatot keressenek.

A megkeresés külön is kitér Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún ügyére, amely településeket az 1947-es párizsi békeszerződés alapján csatolták Csehszlovákiához. Az ombudsman szerint az itt élők tulajdonjogát sérthetik azok a kisajátítási eljárások, amelyek a Beneš-dekrétumokra épülnek.

Juhász Imre hangsúlyozta: a vitatott büntető törvénykönyvi rendelkezés elsősorban a szlovákiai magyar közösséget érinti. A nyílt levelek célja az inkriminált tényállás hatályon kívül helyezése, ám a közlemény szerint jelenleg nincs erre irányuló többségi jogalkotói szándék Szlovákiában.

A Büntető Törvénykönyv december végén hatályba lépett módosítása szerint bárkit, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a háború utáni berendezkedést, amely magyarok ezreit fosztotta meg vagyonuktól és állampolgárságuktól, akár hat hónap szabadságvesztésre is ítélhetnek.

A módosítást Peter Pellegrini szlovák államfő karácsony előtt írta alá. A jogszabály egyebek mellett büntetendővé teszi a háború utáni Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. (mti, tasr)