A magyar külügy nem tiltakozik a Beneš-paragrafus elfogadása miatt, Szijjártó „elemzi a helyzetet”

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter folyamatosan egyeztet szlovák kollégáival a büntető törvénykönyv módosításáról, de a külügyminisztérium válaszából az látszik, hogy nem készül semmilyen tiltakozásra. Lapunk már múlt héten írásban kérdezte meg a magyar külügyminisztériumot, hogy milyen diplomáciai lépésekre készülnek amiatt, hogy a szlovák kormánykoalíció büntetési tétellé tette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Mivel az elnöki dekrétumok alapján még ma is koboznak el parcellákat magyar tulajdonosoktól (is), ezért várható, hogy éppen a magyar kisebbség tagjai, képviselői követelik majd legtöbbször a Beneš-dekrétumok okozta problémák orvoslását. 

Számíthatunk a magyar kormányra? 

A külügyminisztérium érdemben nem válaszolt kérdéseinkre, csak felhívta a figyelmünket arra, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben újságírói kérdésre beszélt a szlovák btk. módosításáról is. Konkrét diplomáciai tiltakozást azonban ő sem említett, csak azt bizonygatta, hogy a „felvidéki magyarság ezután is számíthat a kormány támogatására minden tekintetben”.  

Emellett elemzik a helyzetet és egyeztetnek. 

„Folyamatosan elemezzük a kialakult jogi helyzetet, a felvidéki magyarokat képviselő Magyar Szövetség párt vezetőivel folyamatos kapcsolatban állunk, ahogy folyamatos kapcsolatban állok a szlovák politikai vezetőkkel is"

 – hangsúlyozta Szijjártó. 

Blanárral és Rašival is tárgyalt 

Úgy látszik, hogy Juraj Blanár szlovák külügyminiszter meggyőzte őt arról, hogy a szlovákiai magyarokat nem fenyegeti börtön, ha megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumok jogi hatályosságát. Brüsszelben tegnap beszélt a szlovák külügyminiszterrel, valamikor korábban pedig Richard Raši házelnökkel is. 

„Mindannyian arról biztosítottak, hogy a szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul, azonban ez a szabályozás ott van, ezért a helyzet jogi és politikai elemzését a lehető legszorosabban folytatjuk a következő napokban is”

 –  emelte ki. 

Szijjártó szerint az ügyben a magyar kormány álláspontja az, hogy „egyetlen magyar embernek se eshessen semmilyen bántódása ezen új jogszabály következtében sem”. Hozzátette még, hogy „természetesen minden jogi és politikai eszközt igénybe veszünk annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érhesse semmilyen bántódás.” Az egyeztetésen, helyzetelemzésen kívül azonban nem említett semmilyen konkrét eszközt.

Az ellenzék gyanús

Míg a törvényt elfogadó kormánypártokkal nagyon megengedő a magyar külügy, az ellenzékben megtalálta a bűnbakot. „De kicsit visszatetsző és talán hiteltelen is, hogy azok kérnek most számon, akik a kettős állampolgárság ellen érveltek, akik a határon túli magyarok választójoga ellen érveltek” – mondta Szijjártó. Ugyan azt mondja, a szlovák belpolitikába nem akar beavatkozni, de az ellenzék „magyarbarátságát” gyanúsnak tartja. 

„Úgy látszik, hogy ott is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken"

 – jelentette ki Szijjártó.   

A Smert és a Hlast nem nevezte hiteltelennek, pedig 2010-ben még a Peter Pellegrinit is a soraiban tudó Smer fogadta el azt a jogszabályt, amely megtiltotta a kettős állampolgárságot, pontosabban elvette a szlovák állampolgárságot azoktól a magyaroktól, akik felvették a magyar állampolgárságot. 

Sikerült a válaszába belekeverni Ukrajnát is, illetve az ukrán uniós csatlakozást támogatását a szlovák ellenzék részéről. „Azok próbálnak meg számon kérni, akik az európai uniós tagság tekintetében támogatják az ukránokat, függetlenül attól, hogy éppen hogyan bánnak a magyar nemzeti közösséggel” – vélekedett a miniszter. 

Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését azonban Robert Fico is támogatja, ebben a kérdésben Magyarország egyedül ellenzi a csatlakozási tárgyalások megkezdését a 27 tagállam közül.  

Szijjártó egyébként csak négy nappal a btk. módosítása után szólalt meg, akkor is csak újságírói kérdésre válaszolt.