A lakosság mellett az önkormányzatoknak fáj majd igazán a 2026-os költségvetés

A parlament kedden fogadta el a 2026. évi költségvetést, amelyet Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter „konszolidációsként” akar eladni, de valójában az államháztartás hiányát csak kis mértékben csökkenti. Az állam jövő évi gazdálkodását meghatározó törvényt, amely már előre jelzi a 2027-es és 2028-as irányt is, a Költségvetési Tanács is bírálta. Emellett több gazdasági szakértő is kétségbe vonja, hogy tartható lesz-e a tervezett 4,1 százalékos hiány, tud-e a kormány annyit spórolni, amennyit ígért, illetve lesz-e annyi bevétele, mint amennyit remél. 

„Ha nem tett volna semmit, jobb lenne” 

A kormány gazdálkodását és a költségvetés betartását ellenőrző Költségvetési Tanács is élesen bírálta a tervezetet. A minisztérium által tervezett 4,1 százalékos hiány a testület szerint inkább 4,6 százalékos lesz. „Az éves hiánycsökkenés viszonylag alacsony lesz. A költségvetési javaslattól való legjelentősebb eltéréseket az adóbevételeknél, a védelmi beruházásoknál, az önkormányzatoknál és az egészségügyben azonosítottuk” – írta elemzésében a testület arról, hol is tévedett a kormány a költségvetés előkészítése során. 

Habár a kormány az ellenzékre akarja kenni a felelősséget, Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke a kormányt hibáztatja a romló államháztartási mérleg miatt. Rámutatott: ez már a Fico-kabinet 3. konszolidációs csomagja, a hiány mégsem akar csökkenni. 

„A kormány nem használta ki az első évet a hiány nagyobb csökkentésére. Számításaink szerint a hiány 2024-ben alacsonyabb lett volna, ha nem csinál semmit, vagyis se konszolidációt, se pluszkiadásokat nem fogadott volna el” 

– mondta Tóth a Smenek adott interjújában. A 2024-es hiányt a héten korrigálta 5,5 százalékra a Statisztikai Hivatal, ha a kormány semmit sem tett volna, Tóth szerint 5,1 százalék lenne. 

A Költségvetési Tanács a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az államadósság a konszolidáció ellenére is emelkedik. „A bruttó államadósság 2026-ban a GDP 64,3%-ára nő, és ha 2026 után nem folytatódik a konszolidáció, 2029-ben meghaladja a GDP 70%-át” – állítja a testület. A következő években tehát legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint most. 

„A pótlólagos konszolidáció igénye eléri a GDP 2,5%-át, vagyis 3,8 milliárd eurót”

 – állítja a testület. 

Milliárdok a kamatok törlesztésére

Egy helyben topogást lát a hiány csökkentése tekintetében Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk tanácsadó oldal alapítója is. „Az a probléma, hogy már a harmadik konszolidációs csomag után vagyunk. 2023-ban, az első csomagnál az államháztartási hiány 5,3%, mintegy 6,5 milliárd euró volt. Most a harmadik konszolidációs csomag is azzal számol, hogy még mindig 6,9 milliárdos költségvetési hiányunk lesz” – mondta az Új Szónak az elemző. Szerinte a kormány terve egyáltalán nem ambiciózus. „Mintha nem is nagyon igyekeznének azt játszani, hogy csodákat várnak ettől a költségvetéstől, vagyis nem várnak nagyobb megtakarítást” – mondta Zsupcsan. 

Problémának tartja azt is, hogy a kabinet elsősorban a bevételeket növelné. 

„A kiadási oldalon szinte semmilyen megszorítást nem látunk. Nem nyúltak az energiaár-támogatáshoz és a 13. havi nyugdíjhoz sem”

 – magyarázta az elemző. Enélkül szerinte ilyen súlyos hiányt nem lehet orvosolni. 

Ő is arra számít, hogy még ezt a viszonylag visszafogott tervet sem lesz képes teljesíteni a kormány. „Szerintem a Költségvetési Tanács előrejelzése válik majd be, és a hiány inkább 4,6 százalék lesz” – mondta Zsupcsan. 

A magas hiány következtében nő az államadósság, így pedig nő az adósságszolgálat, vagyis a kamatok összege is. 

„Szlovákia 2026-ban a pénzügyminisztérium szerint is 2,42 milliárd eurót fizet majd ki a kamatokra, 2029-re ez az összeg 3 milliárd euróra nőhet”

 – magyarázta Zsupcsan. Ez már egy nagyobb minisztérium éves költségvetésével azonos tétel. Az elemző figyelmeztet arra is, hogyha a nagy hitelminősítő cégek nem tartják megbízhatónak a költségvetést, akkor ronthatnak az ország minősítésén, ami tovább növelheti a hitelek árát. 

A kormány magán spórol a legkevesebbet 

Zsupcsan szerint a költségvetés azt mutatja, hogy az állam igyekszik a lakosságra hárítani a konszolidáció költségeit. „A kormány spórolása papíron mintegy 535 millió euró, de ez inkább egy 400 milliós tétel lesz” – véli az elemző. 

„A kormány tervei szerint szinte csak a lakosságnak, illetve az önkormányzatoknak kell még jobban takarékoskodniuk, a minisztériumok oldalán a spórolás kevésbé látszik”

 – tette hozzá Zsupcsan.