A lakosság többsége visszasírja a szocializmust

A szociális stabilitást és társadalmi kohéziót kutató intézmény a napokban tette közzé annak a felmérésnek az adatait, melyben többek között a rendszerváltás előtti időkhöz való viszonyt vizsgálják. Az eredmények szerint a lakosság 65 százaléka úgy gondolja, jobban élt a Bársonyos Forradalom előtt, mint után – ugyanakkor ez a csoport nem teljesen vall egységes nézeteket a szocializmusról és különböző okok miatt frusztrált. Csak a válaszadók 28 százaléka vélekedik úgy, hogy a kilencvenes évek előtt rosszabb volt az élet.

Pavol Kosnáč, az intézet igazgatója szerint az egyik ok a nosztalgiára, hogy Szlovákia a szocializmusból több hasznot húzott, mint a szomszédos Csehország.

Míg Csehszlovákia fejlettebb, nyugati részén stagnálásnak élték meg a kommunista vezetés időszakát, Szlovákiában új lendületet kapott az iparosodás, a községek fejlesztése – így nosztalgikus, kellemes élmények is kapcsolhatók ehhez az időszakhoz.

Kosnáč szerint ugyanakkor nincs sok hozadéka annak, ha a társadalom elítéli ezt a csoportot, mert a hasonló lépésekkel az egyébként is kirívóan megosztott társadalom további polarizációjához járul hozzá.

A DEKK Intézet összességében még két okot azonosít a nosztalgiára. Az egyik pszichológiai: egyre inkább növekszik azok száma, akik magányosnak és elárvultnak érzik magukat a kapitalista rendszerben, nem tagjai a közösségeknek és tartanak a jövőtől – ezáltal a lelki egészségük is rosszabb állapotban van.

A másik csoportba azok a válaszadók tartoznak, akik anyagilag is a rendszerváltás veszteseinek érzik magukat. Kosnáč rámutatott, hogy az elmúlt harminc évben ugyan tízszeresére nőttek a fizetések, de az infláció hatására több alapélelmiszerek és szolgáltatások alsó hangon is csak tizenötszörös áron szerezhetők be.

Ugyan más árutermékek olcsóbban beszerezhetőek és a választék is bővült, de a legszegényebb rétegek elsősorban az alapélelmiszerek áremelkedését érzik meg. Ennek következtében nem gondolják, hogy jobbá vált volna az életük – és ebbe a csoportba nem csak fizikai munkások tartoznak, hanem a tanárok, rendőrök is úgy érezhetik, alacsonyabb lett a munkájuk presztízse.