A közösségi energia olcsóbb is, tisztább is, az állam mégis hátráltatja a panelházak napelemesítését

Szlovákiában is adott a lehetőség, hogy egy utca, egy lakóház, vagy akár egy község lakói összefogjanak, és közösen fektessenek be a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésbe és -tárolásba. Az így kialakított energiaközösség legfőbb előnyei

• az alacsonyabb rezsiköltségek,
• a kibocsátásmentes, tiszta energiatermelés,
• a központi energiaszolgáltatótól való nagyobb függetlenség, ezzel együtt pedig a piaci ár ingadozásainak való kitettség csökkenése,
• jobb energetikai tanúsítvány, aminek köszönhetően növekszik az ingatlan értéke. 

Mit is jelent ez a gyakorlatban? 

Ha például egy panelház lakói összefognak, és a megfelelő engedélyezési eljárás után napelemeket szereltetnek az épület tetejére, az energiáért, amelyet az energiaközösségen belül állítanak elő, nem kell fizetni. 

Az így nyert energiát nemcsak a közös helyiségek világítására vagy a lift működtetésére, hanem saját lakásaikban is felhasználhatják, de akár a melegvíz-előállítás, a fűtés vagy az elektromos autók töltése is megoldható a közösségi napenergiával. 

Az energiaközösségen belül tehát a lakók:

• közösen birtokolják a megújuló energiát termelő berendezéseket (hőszivattyúk, napkollektorok vagy napelemek stb.),
   
• megosztják egymás között a megtermelt energiát, vagy eltárolják (a napenergiát például akkumulátor segítségével este használhatják fel, amikor hazaérnek a munkából).
   

Fontos megjegyezni, hogy egy napelemrendszer telepítése a panelházak esetében sem jelent teljes önellátást, hiszen például a téli időszakban egy ilyen “házi erőmű” általában nem fedi le az ilyenkor megnövekedett, tényleges energiaszükségletet. Az energiaközösség tehát kiegészítő lehetőség, de érvényben marad a korábbi áramszolgáltatóval kötött szerződés is. Ez azt jelenti, hogy ha az energiaközösség nem tud elegendő villamos energiát biztosítani, a kiválasztott szolgáltató látja el az otthonokat energiával a szerződésben foglalt feltételek szerint.

Szlovákiában még mindig utópiának tűnik a kisközösségek energetikai önellátása

A felsorolt előnyök ellenére Szlovákiában továbbra is jobbára csak a családi házak tetején találkozhatunk napelemekkel, a megújuló energiaforrások bevezetése a társasházakban továbbra is nagyon lassan halad. 

Pedig ezek az épületek ideálisak lennének a megújuló energiához: általában nagy, üres tetőfelületeik vannak, amelyekre napelemek vagy napkollektorok telepíthetők, ezen felül rendelkeznek saját belső elektromos hálózattal és olyan helyiségekkel, ahol hőszivattyúk vagy akkumulátorok helyezhetők el. 

Ráadásul ezeket az ingatlanokat rendszerint olyan jogi személyek kezelik – például lakásszövetkezetek vagy tulajdonosi közösségek –, amelyek igényelhetnek támogatásokat, vehetnek fel kölcsönt, és elindíthatják az energiaközösség létrehozásához szükséges eljárást. 

A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete egy hosszabb elemzést készített a témában, amelyből kiderül, hogy jelenleg az ilyen mértékű energetikai beruházások megtérülési ideje 5-11 év között mozog (attól függően, hogy a telepített napelemrendszert kombinálják-e akkumulátorral, hőszivattyúval vagy melegvíz előállítására szolgáló bojlerrel). A zöldek szerint ez jelentősen lerövidülhetne, ha megszűnnének azok az adminisztratív terhek és többletköltségek, amelyek csökkentik a megújuló energiaforrások telepítésének gazdasági előnyeit egy társasház esetében. 

Az energiaközösségek létesítését leginkább a következők korlátozzák:

• Minden tag köteles saját költségén intelligens fogyasztásmérőt beszereltetni, ami lakásonként mintegy 150 eurót jelent, vagyis egy 16 lakásos társasház számára akár 2400 euró plusz költséget jelenthet. Más országokban, például Csehországban ezeket a költségeket a hálózati szolgáltatók fedezik.
• 2025-től minden tagnak azonos energiaszolgáltatónál kell lennie, ami ellentmond a szabad szolgáltatóválasztás elvének.
• Szlovákiában még abban az esetben is fizetni kell a hálózathasználatért, ha a megtermelt energia nem is megy át a központi hálózaton, hanem helyben, a társasházon belül kerül felhasználásra. Csehországban ezen a téren is jobbak a feltételek, ott a helyi megosztás mentesül a díjfizetés alól.
• Sok helyen nem lehet új, megújuló energiaforrást csatlakoztatni a rossz állapotú elosztóhálózat miatt. A csatlakozási folyamat bonyolult, átláthatatlan és kiszámíthatatlan.
• Egy társasház számára rendkívül nehéz leválni a központi hőellátó rendszerről abban az esetben, ha napelemrendszer és hőszivattyú kombinációjával oldaná meg a fűtést, még akkor is, ha jelentősen csökkentené ezáltal a szén-dioxid-kibocsátását.
• A kezdeti beruházási költséget a lakóközösségeknek gyakran önerőből vagy hitelből kell állniuk, mivel az energiaközösségek nem jogosultak a "Zelená domácnostiam" vagy a "Zelená solidarita" támogatásokra.
   

A Greenpeace Szlovákia a többletköltségek és az egyéb korlátok eltörlése mellett ezért kéri a gazdasági minisztériumot, hogy ezekbe a támogatási rendszerekbe vegye fel az energiaközösségeket is, vagy hozzon létre egy külön támogatási rendszert kizárólag az ilyen közösségek számára. Ez utóbbi lehetővé tenné az energiaszegénység által veszélyeztetett emberek számára is, hogy a jogos költségeik akár 100%-át fedezni tudják, így ők is a közösség tagjává válhatnának.

A zöldek szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan

Fontos tudatosítani, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás gazdasági megtérülése az energiaköltségek emelkedésével folyamatosan nőni fog. Az áram és a földgáz árát ugyanis jelenleg mesterségesen tartják alacsonyan állami dotációk segítségével - ez az állapot azonban nem tartható fenn hosszú távon, és a lakosoknak már most fel kell készülniük az energiaárak emelkedésére

 - figyelmeztet Peter Tauš energetikai szakértő, az energiaközösségekről írt tanulmány szerzője. 

Energiaközösségek létrehozása éppen ezért nem csak a társasházak lakóinak, a háztulajdonosoknak is kifizetődő lehet. Azok a háztartások, amelyek eddig többletenergiát termeltek a napelemekkel, a szolgáltatók úgynevezett „virtuális akkumulátor” nevű termékében „tárolhatták” azt, valójában visszatáplálva a hálózatba a felesleget. Június elejétől azonban megváltoztak a feltételek, ami csökkenti ennek a megoldásnak az előnyeit, így a Greenpeace Szlovákia azt javasolja, hogy az érintett háztartások inkább osszák meg a többletáramot a hozzátartozóikkal vagy a szomszédokkal. Egyben felhívják a figyelmet, hogy 

az árammegosztás ingyenes, ha az állami OKTE társaságon keresztül történik, így felesleges fizetni az egyes villanyszolgáltatók által kínált, ugyanilyen szolgáltatásért.