Kóbor kutya elfogása egy tőketerebesi romatelepen, 2019-ben. Fotó - TASR
A kormány „kezelésbe venné” a kóbor kutyákat, az állatvédők drasztikus megoldásoktól tartanak

A kormány végre foglalkozni kezd a kóbor kutyák és más társállatok problémájával, amely leginkább a keleti régiókat sújtja. Az állatvédelmi szervezetekkel ugyanakkor nem egyeztettek a tervezett intézkedésekről, pedig az egyik egy komplex, rendszerszintű javaslatcsomagot is kidolgozott a kóbor és bántalmazott állatok helyzetének javítására, amely évek óta az illetékes szervek asztalán hever.
A földművelésügyi minisztérium és a roma közösségekért felelős kormányhivatal közösen készít elő egy kísérleti projektet, amelynek célja a kóbor állatok nyilvántartása és ivartalanítása, elsősorban a keleti régiókban – tájékoztatott a héten Michal Kaliňák belügyi államtitkár és önkormányzatokért felelős kormánybiztos.
A projektet, melynek keretében kidolgoznának egy információs rendszert az érintett települések polgármestereinek, és foglalkoznának az állatmenhelyekkel is, uniós forrásokból tervezik finanszírozni.
Ha nem indítjuk el ezt a projektet, azokban a régiókban, ahol már most is rossz a helyzet, a probléma drámaian súlyosbodhat
– figyelmeztetett Kaliňák.
Százezer euró ivartalanításra
A kóbor állatok kérdésével az elmúlt években többször is foglalkozott a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is, rámutatva, hogy a probléma a roma telepek környékén a legsúlyosabb. A túlszaporodás kezelésére lehetséges megoldásként felvetették a kutyák és macskák kötelező ivartalanítását a marginálizált roma közösségekben.
Miután Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter májusban tárgyalt a ZMOS és más érintett szervezetek képviselőivel, bejelentette, hogy az idei évre 100 ezer eurót különítettek el az önkormányzatok gondozásába került társállatok ivartalanítására. Az egyes önkormányzatok rövidesen pályázhatnak a támogatásért.

A menhelyek és az itt dolgozó önkéntesek is túlterheltek
Az állategészségügyi törvény értelmében a szlovákiai önkormányzatok kötelesek gondoskodni a kóbor állatok befogásáról és elhelyezéséről akár saját erőből, akár szerződéses partneren keresztül. Az önkormányzatok ugyanakkor nem minden esetben teljesítik a törvényi kötelességüket, előfordul, hogy nincs szerződésük sem menhellyel, sem befogó szolgálattal.
A szlovákiai állatmenhelyeket és karanténállomásokat legtöbbször civil szervezetek, alapítványok működtetik, általában adományokból és felajánlásokból, mivel az önkormányzatoknak nincs elegendő forrásuk a fenntartásukra. Az itt dolgozó önkéntesek gyakran túlterheltek, hiszen sok helyen több kutya és más társállat van bezsúfolva ezekbe a létesítményekbe, mint amennyit a kapacitásuk engedne.
Szlovákiában jelenleg nincs pontos statisztika a kóbor állatok számáról, csupán az egyes települések, régiók becsléseire támaszkodhatunk. Ezek alapján a probléma különösen a kelet-szlovákiai járásokat érinti.
A minisztérium nem egyeztetett az állatvédőkkel
Megkerestünk több állatvédelmi szervezetet is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a minisztérium vagy a kormányhivatal egyeztetett-e velük a kóbor állatokat érintő intézkedésekről. Mind a Sloboda zvierat, mind az Állatvédelmi Ombudsman szervezettől nemleges választ kaptunk.

„Eddig sem a minisztérium, sem más állami szerv nem kereste meg hivatalosan szervezetünket a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban” – közölte lapunkkal az Állatvédelmi Ombudsman. A számos jogásszal együttműködő szervezet szerint ez azért is sajnálatos, mert hosszú ideje készen áll egy komplex, rendszerszintű reformjavaslatuk a kóbor állatok problémájának kezelésére. Ezt korábban több illetékes szervnek is bemutatták, és pozitív fogadtatásban részesült, a megvalósítását azonban megakadályozta a pandémia, később pedig már nem volt meg hozzá a politikai akarat.
„A szakmai anyagaink az illetékesek birtokában vannak. Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy az intézkedések összhangban lesznek-e az általunk korábban javasolt stratégiával” – ígérik az állatvédők.
Ugyanakkor eljutottak hozzánk olyan információk is, hogy az illetékes szervek a kóbor állatok problémáját olyan módon kívánják kezelni, amelyet nem tartunk humánusnak – például az állatok elaltatásával. Az ilyen eljárásokat határozottan elutasítjuk – ezek nemcsak etikátlanok, hanem ellentétesek a hatályos jogszabályokkal és az állatvédelem alapelveivel is
– olvasható az állásfoglalásban.
A szervezet leszögezte: kész arra, hogy aktívan együttműködjön az állami szervekkel egy humánus és hosszú távon fenntartható megoldás érdekében.
Az Állatvédelmi Ombudsman néhány éve kidolgozott állatvédelmi reformcsomagja egyebek mellett az alábbi megoldásokat javasolja a kóbor és bántalmazott állatok helyzetének javítására:
- Megfelelően felszerelt, államilag támogatott karanténállomások létrehozása a városokban és falvakban.
- Hatékony ivartalanítási programmal csökkenteni az állatok szaporulatát, ami kevesebb elhagyott és kóbor társállatot jelentene, emellett tehermentesítené a menhelyeket.
- A Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatalok (RVPS) személyi és technikai kapacitásának megerősítése – ez utóbbiak feladata lenne az állatokkal való emberséges bánásmód ellenőrzése, illetve a bántalmazott állatok lefoglalása, kapacitáshiány miatt azonban csak korlátozottan tudják ellátni a feladataikat.
- Szigorúbban büntetni azokat, akik állatokat bántalmaznak vagy elhanyagolják a gondozásukat, bevezetni számukra az állattartási tilalmat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.