A kormány jóváhagyta a 2026-ra szóló, célzott energiasegélyt a háztartások számára. A támogatást azok a háztartások kapják, amelyek nem lépnek túl egy meghatározott jövedelemhatárt.
A kormány szerint a támogatás nélkül az árak az elektromos áram esetében 22, a gáz esetében pedig 30%-kal emelkednének.
A bevételi mutató fogja meghatározni, ki jogosult rá
A kormány határozata értelmében az energiasegély kiszámításának alapvető eleme az úgynevezett energetikai háztartás lesz. Egy személy energetikai háztartásba sorolásának döntő feltétele az, hogy az állandó lakóhelye megegyezzen a fogyasztási hely címével.
Ahhoz, hogy egy háztartás jogosult legyen a támogatásra, a havi bevételi mutatója nem haladhatja meg az 1 930 eurót. A mutató a teljes háztartás összjövedelme alapján kerül kiszámításra, amely összeg a háztartás tagjainak száma szerint módosul.
Az első háztartástag szorzója 1, minden további tagé 0,7, a 14 év alatti gyerekek szorzója pedig 0,5 lesz.
A támogatásban részesülő háztartások számára az áram maximális nettó ára 72,7 euró lesz megawattóránként, a gázé pedig ugyanannyi marad, mint idén.
Energiautalványok is lesznek
Azok a háztartások, amelyek nem lesznek jogosultak a segélyre, az Energetikai Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) határozata alapján legfeljebb 103,94 eurót fizetnek majd megawattóránként az áramért mint termékért.
Ezekhez az árakhoz ugyanakkor a számlákon további elosztói és üzemeltetési díjak, valamint az általános forgalmi adó is hozzáadódik.
Az áram- és gázszolgáltatás esetében az energiasegélyt jövőre belekalkulálják a csökkentett rezsiárba. A távfűtés esetében a segélyt két részletben, januárban és júliusban, postai utalvány formájában fizetik ki. Ez utóbbi segélynek fedeznie kellene a távfűtés költségeinek közel 30%-os emelkedését.
385 milliót fordítanak rá
Az energiasegélyek összesen 385 millió euróba kerülnek az államnak. Robert Fico kormányfő (Smer) ezzel kapcsolatban szerdán elmondta: eredetileg 420 millió euróval számoltak, de bebizonyosodott, hogy kevesebb is elég lesz.
A miniszterelnök továbbra is azt állítja, hogy a támogatásokat uniós forrásokból fogják fedezni, holott az Európai Bizottság októberben leszögezte, hogy közvetlen energiakompenzációk finanszírozása uniós forrásokból nem lehetséges.
A kormány ezt a problémát úgy próbálja áthidalni, hogy a fel nem használt európai uniós forrásokból olyan projekteket fizet ki, amelyeket eredetileg az állami költségvetésből finanszíroztak volna, az így felszabaduló pénzt pedig az energiasegélyekre fordítja.
Kapcsolódó cikkünk
Fico azt is elismételte, hogy az energiasegélyezés a háztartások 90 százalékát érinteni fogja. Emiatt az intézkedést az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták.
Rámutattak, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.