A konszolidációs csomag 8 intézkedése, amit szinte azonnal megérzünk

A parlament még szeptemberben fogadta el a Smer-kormány harmadik megszorító csomagját, amitől a költségvetés konszolidációját, az államháztartási hiány csökkenését és az államadósság növekedésének megállítását várja a kormány, elsősorban a pénzügyminisztérium. Elemzők szerint azonban a megszorító csomag szinte csak azt eredményezi majd, hogy a háztartások reáljövedelme csökken, miközben az adóemelések hatására az árak emelkedni fognak. A hiány a 2025-re jósolt 4,8 százalékról csak 4,5 százalékra csökken, feltéve, ha sikerül tartani a költségvetési törvényt. Az államadósság pedig a jegybank előrejelzése szerint folyamatosan emelkedni fog legalábbis 2028-ig, miközben már most is meghaladja a GDP 60 százalékát. 

A Szlovák Nemzeti Bank szerint konszolidáció legkellemetlenebb hatása az lesz, hogy megáll, illetve nem indul újra a gazdasági növekedés sem, idén is 1 százalék alatt marad a gazdaság bővülése. 

„A 2025 és a 2026 nehéz évek, ezt be kell ismernünk, nemcsak az államháztartás, hanem a családi kasszák szempontjából is”

 – értékelte a várható gazdasági helyzetet Peter Kažimír, a jegybank elnöke. 

A gazdasági növekedés újraindulását ugyan a globális gazdaság alakulása is nehezíti, Szlovákia esetében elsősorban a németországi problémák, de a folyamatban lévő konszolidáció is komoly gátja, mert szorítja a vállalatok és a háztartások költségvetését. A 22 pontos csomaggal Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter 1,4 milliárd eurót akar beszedni. A jegybank szerint a stagnáló gazdaság miatt mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. 

A konszolidációs csomag leghúsbavágóbb intézkedései: 

1. Drágul az egészségbiztosítás. Január elsejétől 1 százalékponttal nő az egészségbiztosítási járulék kulcsa, ez vonatkozik az alkalmazottakra és az egyéni vállalkozókra egyaránt. A munkavállalói egészségbiztosítás 4%-ról 5%-ra nő, az egyéni vállalkozók és önbiztosítottak kulcsa 15%-ról 16%-ra emelkedik. Az intézkedés hatására a nettó bér csökken, például 1500 € bruttónál kb. 15 €/hó, azaz évente 180 eurót lefarag a nettó bérből.  

2. Az egyéni vállalkozóktól 1000 euróval több pénzt szed be az állam. A társadalombiztosítási járulék alapjának emelkedése miatt a minimális havi járulék 237 euróról 303 euróra emelkedik, ami 66 eurós emelkedés. A minimális egészségbiztosítási járulék a korábbi 107,25 euróról 121,92 ami szintén csaknem havi 15 euró mínuszt jelent. Csak ez a két tétel együtt havonta több mint 80 eurót elvisz a vállalkozók nettó bevételéből, azaz évente csaknem 1000 euróval többet visz el tőlük az állam.

 3. Csökken a járulékmentesség időszaka. Az egyéni vállalkozókat sújtja az az intézkedés is, amely lerövidíti a kezdő vállalkozók járulékmentességét. Az egyéni vállalkozók eddig akár másfél éves járulékfizetési mentességet is élvezhettek, a társadalombiztosítási járulékot ugyanis csak az első adóbevallás után kellett fizetni. Az új szabály szerint már kötelező a társadalombiztosítási járulék fizetése a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. hónap első napjától. Vagyis, aki tavaly augusztustól vállalkozik, annak januárban már fizetnie kell a minimális társadalombiztosítási járulékot.

4. Drágul a munkavállalók betegsége a munkaadó számára. A táppénzt ugyanis tavaly még a betegség 10. napjáig fizette a munkaadó, az új évben már két hetet, vagyis 14 napot kell fizetnie, a Szociális Biztosító csak a 15. naptól veszi át a táppénz fizetését. Sok rövid betegség esetén nő a cégek közvetlen költsége és adminisztrációja, miközben az állami biztosító kiadása csökken a rövid betegállományoknál.

5. Drágulnak a cukros/sós élelmiszerek. A magas cukor- vagy sótartalmú feldolgozott termék kikerül a 19%-os kedvezményes DPH alól és 23%-kal adózik majd. Ide tartoznak tipikusan az édességek, a sós snackek. Az érintett termékek ára a legtöbb esetben emelkedik, az állami költségvetés bevétele pedig nő.

6. Emelkedik a jövedelemadó. Az eddig két sávos, 19 és 25%-os adókulcs mellett megjelenik 30% és 35% adókulcs is, ami a küszöb feletti adóalap-részre vonatkozik. Az új, magasabb adókulcsok azonban inkább a magasabb jövedelműeket érintik majd: hozzávetőlegesen az évi 60 ezer illetve 75 ezer eurós éves adóalap lesz a határ. A felső jövedelmi rétegekbe tartozók adóterhe nő, a nettó bevételük már 2026-ban csökkenhet.

7. Drágul a biztosítás. A nem-életbiztosításokra kivetett adó 8%-ról 10%-ra nő. Ez megjelenhet a kötelező gépjármű-felelősség biztosításban (PZP) illetve a balesetbiztosításban – casco, a vagyon- és utasbiztosítások díjában. A biztosítók ugyanis jellemzően áthárítják az adóemelést az ügyfelekre.

8. Kevesebb szabad ünnepnappal számolhatunk. Ez az intézkedés ugyan nem jelentkezik január elsején, de számolni kell vele. 2026-ban már nem lesz szabadnap két korábbi ünnepnap. Idén már május 8-a és szeptember 15-e is munkanap lesz, és mindkét nap dolgozni is fogunk, mert május 8. idén péntekre, szeptember 15. pedig keddre esik. Emellett több ünnepnapon a boltok is kinyithatnak, a boltzár csak néhány kiemelt ünnepnapon marad meg. Összesen 6 nap lesznek zárva a boltok: január 1-jén, nagypénteken és húsvétvasárnap, illetve karácsonykor december 24-én déltől, 25-én és 26-án.