A koalíció az ünnepnapokról még vitázik, felfüggeszti a boltzárat, de a minisztériumok spórolásáról hallgat

A parlament kedd este nyolcig tárgyalt a csomagról, de a vitára jelentkezett képviselők száma miatt nem fejeződött be az egyeztetés. Szerdán délelőtt azonban nem a konszolidációról tárgyalnak, mert a kormány kihelyezett ülést tart Borsiban, a nemrég felújított Rákóczi-kastélyban, ezért Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nem lesz bent a parlamentben. A vita a tervek szerint ma délután, a tárcavezető megérkezése után folytatódhat. 

Kamenický újra az előző ciklus 3 kormányát – a Matovič-, a Heger- és az Ódor-kormányt – hibáztatta, szerinte az előző kabinetek rossz gazdálkodása miatt kell konszolidálni immár harmadik éve a költségvetést. Ján Hargaš (PS) szerint azonban a miniszter csak hárítja a felelősséget. 

„Biztosan azt a tanácsot kapta, hogy csak ismételgesse: Matovič, Heger, Ódor, de az emberek látják, hogy ez nem igaz” 

– mondta felszólalásában a képviselő. 

Jelenleg csak a csomag bevételi részéről vitázik a parlament, a javaslatok alapján 1,4 milliárd euró pluszt akar beszedni a kormány. A másik része – 1,3 milliárd eurós csomag – a kormány megtakarításaiból állna, de erről a pénzügyminiszter még nem árult el részleteket. Habár a minisztereknek már szeptember közepéig le kellett volna adniuk, hogyan és mennyit fognak spórolni, ezt nem tették meg. Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke elismerte, hogy egyhamar nem is fogja megtudni a nyilvánosság a részleteket, mert az majd csak a jövő évi költségvetésből fog kiderülni.

Robert Fico (Smer) miniszterelnök még nem szólalt meg a témában, helyette inkább Michal Šimečka PS-elnök anyjának, Marta Šimečkovának az állítólagos botrányos pénzügyeivel foglalkozik. 

Mi marad ünnepnap, és mi nem? 

A konszolidációs csomag egyik kisebb hatású eleme néhány ünnepnap megszüntetése, illetve a boltzár feloldása a legtöbb megmaradó ünnepnapon. A koalíciós azonban még nem teljesen biztos abban, hogy milyen ünnepnap szűnik meg jövőre. A legutóbbi javaslat szerint 2026-ban „ideiglenesen” újabb két ünnepnap válik munkanappá: január 6., vagyis a háromkirályok, illetve a május 8., a második világháború befejeződésének emléknapja. A katolikus egyház azonban védi január 6-át, a püspöki konferencia jobban örülne, ha Ciril és Metód ünnepe (július 5.) vagy a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe (szeptember 15.) válna munkanappá. 

Mikor lesznek nyitva a boltok? 

Az azonban biztosnak látszik, hogy a boltok a legtöbb ünnepnapon újra kinyithatnak majd. A koalíció a jelenlegi 15 ünnepnapból jövőre mindössze 5 és fél ünnepnapon tartaná fenn a zárvatartást, ahogyan ez 2017 előtt működött: 

december 24-én csak délig lennének nyitva a boltok, karácsony két napján, január elsején, nagypénteken és húsvétvasárnap szintén maradna a zárvatartás. 

A javaslat szerint már idén november 1-jén is kinyithatnának a boltok, habár ez a nap még ünnepnap marad. November 17-e azonban már idén sem lesz szabadnap, vagyis akkor nemcsak a boltok tarthatnak nyitva, hanem mindenkinek munkába kell mennie. 

Az ünnepnapok megszüntetésénél azonban sokkal súlyosabban érinti a lakosságot az adóemelés, valamint a társadalom- és az egészségbiztosítási járulék mértékének az emelése. A Szakszervezetek Országos Konföderációja (KOZ) szeptember 30-ra tiltakozó nagygyűlést hívott össze a parlament elé. Szerintük ugyanis a csomagból a munkavállalókra háruló teher mintegy 814 millió eurót tesz ki – ez majdnem 400 eurót jelent minden egyes dolgozó számára. 

Lanyha vita, az ellenzék tüntetést szervez

A parlamenti ülés során a koalíciós képviselőket láthatóan nem nagyon érdekli a transzformációs csomag. Ladislav Kamenický ugyan becsületesen végigüli a vitát, amelybe azonban szinte csak az ellenzéki képviselők jelentkeztek be. Ján Hargaš (PS) első lépésként a sportminisztériumot szüntetné meg. 

„Csak a minisztérium működése 100 millió euróba kerül, ennyit lehetne megspórolni, ebbe nincs beleszámítva a sportra kiosztott támogatás, ami természetesen megmaradhatna” 

– állítja Hargaš. Rudolf Huliak (SNS-jelölt) és az SNS számára létrehozott minisztérium azonban a kormány „szent tehene”, a megszüntetésére nem lehet számítani. 

A 13. havi nyugdíjat a rászorulók esetében, illetve a jövedelemarányosan hagyná meg, ugyanezt javasolja az energiaár-támogatás esetében is. „Az államnak a megszorítások idején a rászorulókat kellene elsősorban támogatnia” – véli Hargaš. Az állam évente 5 milliárd eurót költ állami beszerzésekre, ismertette a képviselő.

„Ha csak 1 százalékot megspórolnának, az már 50 millió euró”

 – magyarázta a képviselő. 

Ondrej Dostál (SaS) szerint saját javaslatokkal kell jönni a háztartási hiány csökkentése érdekében. „Nem elég csak nem lopni, reformokat kell megvalósítani, hogy a gazdaság helyzete javuljon” – húzta alá Hargaš javaslatait Dostál.