A klímaváltozás miatt az évszázad közepére felére csökkenthetnek Európa vízkészletei

Az éghajlatváltozás, a magas hőmérsékletek és a szélsőségesen száraz időjárás egyre nagyobb hatással vannak a víz elérhetőségére, így a lakosság biztonságára, valamint a régiók fejlődésére is.

Az ivóvíz egyharmada elfolyik a lyukas csöveken

Európa területének több mint egyharmada már ma is aszállyal küzd, eközben Szlovákiában az elavult infrastruktúra, az elöregedett vezetékek közel 33%-os ivóvízveszteséget okoznak. 

A vízközmű-infrastruktúra korszerűsítésére több mint 10 milliárd eurót kellene fordítani – a 2927 település közül több mint 400 még mindig nem rendelkezik közműves vízellátással, és csupán a háromnegyedük van rákötve a csatornahálózata.

„A víz nemcsak stratégiai nyersanyag, hanem nemzeti kincs. Az állam feladata, hogy megőrizze közvagyonnak, ne engedje szűk érdekcsoportok kezére jutni” – hangsúlyozta a találkozón Ľubomír Andrassy, a szlovák Állami Számvevőszék (NKÚ) elnöke.

Több lábon álló rendszer kell

Az Európai Bizottság idén elfogadta a vízügyi ellenállóképességi stratégiát, amelynek célja, hogy segítse az egyes tagállamokban a vízhiány és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási ingadozások kezelését. A dokumentum kiemeli a stratégiai partnerségek fontosságát, vagyis az állami, önkormányzati és magánbefektetések összekapcsolásának szükségességét, különösen a víz- és csatornahálózatok bővítése és modernizálása érdekében. 

Az európai ellenőrök ezzel összhangban hangsúlyozták: a nemzeti kormányok kötelessége, hogy korlátozzák a pénzek kiáramlását a vízgazdálkodási szektorból, és pénzügyileg fenntartható, több lábon álló rendszert hozzanak létre, amely több forrást irányít a kritikus állami infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére.

A víznek közvagyonnak kell maradnia

Andrassy a találkozón méltatta a szlovák vízügyi törvény módosítását, amely szigorúbb ellenőrzési és vagyongazdálkodási szabályokat vezet be a víziközmű-szektorban. Több mint 40 ország auditora egyetértett abban, hogy a víz az éghajlatváltozás következtében egyre inkább stratégiai jelentőségű, növekvő értékű erőforrássá válik. Ha viszont az állami szektor nem gondoskodik aktívan a víz védelméről és kezeléséről, fennáll a veszélye, hogy elveszíti az ellenőrzést a legértékesebb természeti erőforrása felett.

„Ha az állam több százmillió eurót fektet ebbe a stratégiai infrastruktúrába, kötelessége biztosítani annak ellenőrzését is, hogy hogyan használják fel ezeket a forrásokat, hogyan történik a hálózatok felújítása és fejlesztése. 

Csak az állam aktív felügyeletével és világos jogszabályi keretekkel érhetjük el, hogy a víz közvagyon maradjon, ne pedig szűk lobbicsoportok profitforrása” 

– figyelmeztetett az NKÚ elnöke.