A hitelüket törlesztők búcsút mondhatnak az állami támogatásnak

A kamatlábak csökkennek, a jelzáloghitelek pedig akár már külső segítség nélkül is viszonylag olcsón refinanszírozhatóak, így a döntéshozók is arra jutottak, lassan ideje lenne búcsút mondani a lakáshitel-törlesztési támogatásoknak. A jövő évi büdzsé tervezetében a szóban forgó állami segély kifizetésére egyetlen centet sem különítettek el, ez azonban nem jelent egyet azzal, hogy a támogatás teljesen elvész, jelen állás szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy csak átalakul.

Felesleges segély

A lakáshitel-törlesztés állami támogatásáról szóló jogszabály 2024 elején lépett életbe azzal a céllal, hogy mentőövet nyújtson azoknak, akik korábban fix kamatozású jelzáloghitelt igényeltek, a kamatperiódus lejárta után azonban a bankjuk megemelte a hitelkamatot, így a havi törlesztőrészletük összege is megugrott. Bár a kormány zászlajára tűzte a „probléma” megoldását, a szakértők gyakorlatilag az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozták, hogy a segély teljesen felesleges. A Szlovák Nemzeti Bank közgazdászai már a program elindítása előtt közölték, hogy az adósok a magasabb kiadásokkal is képesek lesznek megbirkózni, ezt a felvetést pedig később több másik elemzés is igazolta. A politikusok ennek ellenére sem voltak hajlandóak elállni az eredeti tervüktől, a segélyezési programról azonban gyorsan kiderült, hogy a kormány erőfeszítései kudarcot vallottak, nagyjából 37 ezer ember élt a felkínált lehetőséggel, ami jócskán alulmúlta a kabinet várakozásait.

Új megoldás

„A támogatási rendszer egyelőre 2027-ig érvényes, azzal a lehetőséggel, hogy az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásánál felülvizsgálhatjuk az érvényességét” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter. Alig két évvel később pedig valóban sor került a Tomáš által említett revízióra. Egy, a napokban nyilvánosságra került módosítási javaslatból kiderül, hogy az állam kihátrálna a projektből, a döntéshozók azt szeretnék, ha a továbbiakban maguk a bankok segítenék az ügyfeleiket. Ebben az esetben azonban nem kötelezettségről, hanem egy lehetőségről lenne szó, amelyet az egyes pénzintézetek önként vállalhatnának. A tervezet szerint a támogatást a továbbiakban is az eredeti, valamint a kamatmódosítás utáni törlesztőrészlet különbözetéből számolnák ki. A segély összege a különbözet 75 százaléka lenne, az érintettek azonban legfeljebb havi 150 euróval számolhatnának.

„Jelen állás szerint azt sem zárjuk ki, hogy a pénzintézeteknek lesz némi mozgástere, hogy eldöntsék, teljes egészében követni szeretnék-e az állam ajánlását, esetleg a saját útjukat járnák” – mutatott rá a pénzügyminisztérium államtitkára, Daniela Klučková, aki szerint egy ilyen verzió megvalósulása lehetővé tenné, hogy a végső döntés a bank és az ügyfél közötti megállapodás alapján jöjjön létre. Amennyiben a javaslatra a parlamenti képviselők is áldásukat adják, decembertől már az egyes pénzintézetek folyósíthatják a támogatást azoknak, akik eddig is segélyben részesültek. Az új kérelmezők beadványainak sorsáról azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem az egyes munkaügyi hivatalok, hanem maguk a bankok döntenek majd. (td)