A gyerek boldogsága többet ér, mint a jegyek – eljött a bizonyítványosztás napja

A szakértők egyetértenek: a bizonyítvány kapcsán legfontosabb a gyerekhez való hozzáállás. Egy rossz jegy nem a szülő, nem a tanár, és főleg nem a gyerek „kudarca” – sokkal inkább egy jelzés, amelyet együtt kell értelmezni. A negatív reakciók – kiabálás, megszégyenítés, másokkal való összehasonlítás – nem segítenek, sőt: mély nyomot hagyhatnak a gyerek önértékelésében, és hosszú távon is árthatnak a szülő–gyerek kapcsolatnak.

A tanácsadók azt javasolják, hogy 

a szülők beszélgessenek a gyerekeikkel, és biztosítsák őket arról, hogy a szeretetük nem jegyfüggő. 

És le kell szögezni: nem csupán a színjeles gyerekek érdemlik meg az ölelést, a fagyit és a közös nyári élményeket.

Ha mégis elszabadulnak az érzelmek

Előfordulhat, hogy egy szülő nem tudja türtőztetni magát, és dühösen reagál. A tanácsadók szerint ilyenkor sem késő helyrehozni a dolgokat: fontos, hogy a felnőtt később visszatérjen a gyerekhez, elmagyarázza az érzelmei hátterét, és megerősítse: a gyerek értékes, szerethető és fontos számára, függetlenül az iskolai eredményektől.

Egy nyugodt beszélgetés többet ér, mint egy számonkérő monológ. A szülői bocsánatkérés pedig nem gyengeség – épp ellenkezőleg: erőt, példamutatást és szeretetet jelent.

Az adott iskolát és pedagógust hibáztatni sem rendhagyó jelenség, sőt. A szülők gyakran a tanító személyét teszik felelőssé a rossz előmenetelért, de ebből egyik fél sem profitál. Ahogy ugyanis Szabó Csilla oktatási szakértő lapunknak kifejtette, a gyerekek érdekét az aktív partneri viszony szolgálja a szülő és pedagógus között.

Segítség, ha nincs kivel beszélni

A VIAC AKO NI(c)K nevű országos segélyvonal azoknak a gyerekeknek is elérhető, akik nem érzik magukat biztonságban otthon, vagy nincs kivel megosztaniuk a problémáikat. A szolgálat elsősorban online működik: chat- és e-mailes tanácsadás formájában nyújt támogatást, megelőzést és krízisintervenciót. Nemcsak gyerekek és fiatalok, hanem felnőttek – szülők, pedagógusok, rokonok – is fordulhatnak hozzájuk, ha egy veszélyeztetett gyerek miatt aggódnak. Elérhető böngészőn, mobilalkalmazáson keresztül, sőt, már az EduPage iskolai rendszerbe is beépült.

Magyarul is segítenek?

A VIAC AKO NI(c)K működtetője a Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium. A tárca sajtóosztályánál érdeklődtünk, hogy biztosítanak-e magyar nyelvű támogatást gyerekeknek. Valamint feltettük azt a kérdést is, hogy a szolgáltatást milyen arányban veszik igénybe magyar anyanyelvű fiatalok. 

Válaszukból kiderül, hogy tulajdonképpen csak szlovákul beszélőknek állnak rendelkezésre.

A projekt jelenlegi feltételei mellett nem lehetséges, hogy minden egyes 12 órás műszakban, a nap 24 órájában és a hét minden napján minden Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségből származó munkatárs is jelen legyen.

– írták. Azt ugyanakkor elismerik, hogy „a nyelvi hozzáférhetőség fontos lehet egyes fiatalabb gyermekek számára, akik még nem beszélik az államnyelvet, a vonal munkatársai a jövőben is folyamatosan mérlegelik a kérdés megoldási lehetőségeit”. Adatokat pedig nem rögzítenek a hívók nemzetiségéről és anyanyelvéről, mivel a segélyvonal anonim módon működik  – statisztikailag így viszont nehezen lesz megindokolható a jövőben, hogy esetleg szükség lenne magyar tanácsadásra is.

Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a civilek által működtetett IPčko segélyvonalnál is hiány van magyar szakemberekből. Nagy szükségét látják mindenesetre, hogy magyar szakértőkkel bővítsék a csapatukat, de értesüléseink szerint a magyarul beszélők száma nem több egynél.

Növekvő számok, valós problémák

A szolgáltatás 2021 áprilisi indulása óta több mint 30 ezer klienst ért el. A leggyakoribb témák a lelki egészség, a bullying (zaklatás), a kiberzaklatás, a magány, valamint a szülőkkel és kortársakkal való nehéz kapcsolatok. Egyre több gyerek jelentkezik önsértéssel, evészavarokkal vagy öngyilkossági gondolatokkal is.