A Greenpeace-t is meglepte, milyen progresszív döntést hozott a magyar parlament

Magyarország a tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül az elsők között iktatta törvénybe a 2023-ban az ENSZ égisze alatt létrejött óceánvédelmi egyezményt, május 8-án pedig a köztársasági elnök is szentesítette azt. A jogi aktust jelezni kell még az ENSZ felé, és ha ez az utolsó, formális lépés is megtörtént, Magyarország bekerülhet az első 25 ország közé, amely ratifikálta az egyezményt. Információink szerint a közép-kelet-európai régió országai közül eddig csak Románia és Szlovénia jutott el idáig. 

Miért fontos ez?

A 2023-ban elfogadott óceánvédelmi egyezmény (ún. „BBNJ-megállapodás”) történelmi jelentőségű lépés az óceánok biológiai sokféleségének védelmében. A megállapodás célja a nemzeti joghatóságon kívül eső tengeri területek – az úgynevezett nyílt tengerek – ökoszisztémáinak megőrzése és fenntartható használata.

Az egyezmény elsődleges célja, hogy 2030-ig a világ óceánjainak legalább 30%-át védelem alá helyezzék, egyfajta tengeri rezervátumokat hozva létre, ezzel hozzájárulva a globális biodiverzitási célok eléréséhez. 

A megállapodás előírja továbbá, hogy a nyílt tengereken tervezett tevékenységek előtt környezeti hatásvizsgálatokat kell végezni, figyelembe véve a kumulatív (felhalmozódó, egymást felerősítő) hatásokat is.

Az egyezményt eddig 115 ország képviselői írták alá, de mindössze 21 ratifikálta, köztük Franciaország, Spanyolország, Chile, Panama, Dél-Korea és Szingapúr. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, legalább 60 országnak kell ratifikálnia. 

„A 2025 júniusára tervezett, óceánokról szóló ENSZ-konferencia előtt a ratifikációs folyamat felgyorsítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyezmény hatályba lépjen, és a világ elérje a 2030-ra kitűzött célokat az óceánok védelmében. 

Az éghajlati válság, a túlhalászat és a különböző szennyezések az összeomlás szélére sodorták óceánjainkat, ezért fogytán az idő

– figyelmeztet a Greenpeace, amely petíciót is indított. 

Azok az ENSZ-tagállamok, amelyek nem írták alá az egyezményt – így például Oroszország – egyik fő érve, hogy az egyezmény korlátozhatja a nemzeti joghatóságot és a tengeri erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az óceánok állapota kihat a szárazföldi országokra is

Persze felmerül a kérdés, miért is lehet fontos egy tengerparttal nem rendelkező ország számára az óceánok védelme? Pribéli Levente, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse is saját bevallása szerint gyakran szembesült a szkepszissel, amikor az óceáni élőhelyek védelméért kampányolt.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a bolygó felületének mintegy 70%-át borító óceánok a szárazföldi élet védőhálóját, alapját is jelentik, így a szárazfölddel körülvett országok is jelentős mértékben rájuk vannak utalva. 

A sós vízben lebegő apró fitoplanktonok az egész földi légkör oxigénellátásának felét adják, ami pedig kéz a kézben jár a légköri szén-dioxid megkötésével. Az óceáni élővilág így a klímaválság fékezésében is óriási szerepet játszik

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: az élet lenyűgöző sokfélesége mellett a tengeri élőlények az emberiség élelmezéséhez is rengeteget tesznek hozzá.

„Hatalmas öröm, hogy az óceánok védelméért folytatott magyar kampányunk sikerrel zárult, hiszen ez azt bizonyítja, hogy Magyarország is képes nagyot lendíteni az óceánok ügyén. A kormánytól azt várjuk, hogy a hazai vizes élőhelyek, gyepek és erdők védelmét is vegye legalább annyira komolyan, mint az óceánokét” – jegyezte meg a Greenpeace Magyarország munkatársa.

Hasonlóképpen vélekedik a kérdésről Miroslava Ábelová, a Greenpeace szlovákiai fiókszervezetének szóvivője is. Az Új Szó megkeresésére ő is az oxigéntermeléssel, a szén-dioxid-megkötéssel és a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésével indokolta az óceánok globális védelmének fontosságát. 

Az óceánok egészsége a szárazföldi országokat is érinti – hatással van az időjárás stabilitására, a terméshozamokra, a víz elérhetőségére, és növeli a bolygó egészének ellenálló képességét. A globális óceánvédelmi egyezmény, amely lehetővé teszi kiterjedt óceáni rezervátumok létrehozását, a biológiai sokféleség és az élet védelmének kulcsfontosságú eszköze

- nyilatkozta a szóvivő, hozzátéve: minél előbb ratifikálják a kormányok a megállapodást, annál jobb, ezért a Greenpeace azt várja, hogy Szlovákia is csatlakozik hamarosan Magyarországhoz, Romániához és Szlovéniához.

Szlovákia az EU-ra vár

Azzal kapcsolatban, hogy Szlovákiában milyen fázisban van az egyezmény ratifikálása, a külügyminisztérium lapunk megkeresésére azt válaszolta: jelenleg több uniós tagállam – köztük Szlovákia is – a megállapodás végrehajtására vonatkozó, az Európai Bizottság által előterjesztendő uniós jogszabályra vár. 

Ennek oka, hogy tisztázni kell a hatáskörök megosztását az unió és a tagállamok között a megállapodás végrehajtása során. A szóvivő hozzátette: ami a ratifikáció lehetőségét illeti, a külügyi tárca a környezetvédelmi minisztériummal közösen elemzi a megállapodást.

Az egyezményt Szlovákia 2023 szeptemberében írta alá. Ugyanígy tett az Európai Unió valamennyi tagállama, valamint maga az Európai Unió is mint regionális gazdasági integrációs szervezet.