A civilek megelégelték Bödör látogatásait a kormányhivatalban, átláthatóbb lobbitörvényt követelnek

Március végén a Markíza televízió arról számolt be, hogy Norbert Bödör nyitrai vállalkozó a szlovák kormányhivatalban járt. A televízió munkatársainak sikerült lencsevégre kapniuk, ahogy Bödör egy fekete autóban éppen elhajt a hivatal épülete elől.

A vállalkozót a sajtóban gyakran a Smer mögött álló oligarchaként emlegetik, és 2020-ban meg is vádolták a Tisztitótűz fedőnevű ügyben, melyben rajta kívül Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitány, a Smer jelenlegi parlamenti alelnöke is érintett. A vád szerint egy bűnszervezetet hoztak létre a rendőrség berkein belül.

Robert Fico (Smer) miniszterelnök a találkozó után nem árulta el, miről tárgyalt a nyitrai vállalkozóval.

Egy egyszerű találkozóról beszélünk a kormányhivatalban. Mi ezen annyira furcsa?

 – reagált a kormányfő az újságírói kérdésekre.

Már-már hagyomány

Bödör látogatása nem az első példa a szlovák politika és a nagyvállalkozók összefonódására, hasonló botrányok már a múltban is voltak, politikai oldaltól függetlenül. Évekkel ezelőtt nagy port kavart Richard Sulík, az SaS akkori elnökének Marian Kočnerrel való beszélgetése, amit az azóta rács mögött ülő vállalkozó Sulík tudta nélkül videóra is vett.

De nem kell ennyire messzire menni, Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke 2023 szeptemberében, tehát a választási kampány hajrájában nyilvánosságra hozta, hogy Sulík Jaroslav Haščákkal, a Penta befektetési csoport egyik társalapítójával egyeztet. Sulík nem is tagadta az állításokat.

Mi a baj a lobbival?

Katarína Batková, a Via Iuris igazgatója elmondta, önmagával a lobbitevékenységgel még nem lenne baj. 

A különböző érdekcsoportok befolyása a politikára a demokráciában megszokott jelenség, de átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie

 – fogalmazott.

Szlovákiában nincsenek olyan törvények, amelyek szigorúan szabályoznák a lobbitevékenységet. A koalíció ugyan idén áprilisban elfogadott egy olyan törvénymódosítást, melynek eredetileg része volt a lobbizás regulációja is, de a tervezet hatalmas felháborodást váltott ki a civil szervezetek körében, így egy módosító javaslat segítségével végül kikerült a dokumentum szövegéből.

Vagyis a lobbizás kérdésköre továbbra is megoldatlan, annak ellenére, hogy más országokban már vannak ilyen jogszabályok. 

Ahogyan a demokrácia és a politikai kultúra számára veszélyes lehet a spontán lobbizás, úgy annak rossz szabályozása is kockázatokat rejt. Ma számos jó és rossz példát láthatunk Európában, amelyekből tanulhatunk, illetve inspirációt meríthetünk

 – közölte Michal Piško, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója.

A szlovák képviselők hallgatnak

Az európai parlamenti képviselők például kötelesek közzétenni a találkozóikkal kapcsolatos információkat. A szlovák EP-képviselők a tavalyi választás óta már több mint 300 találkozóról számoltak be, melyek többsége valamilyen kereskedelmi vállalattal hozható összefüggésbe, köztük a Slovak Telecommal, a Jaguar Land Roverrel és másokkal.

A hazai parlamenti képviselők azonban nem ennyire bőbeszédűek. Zuzana Petková, az Állítsuk meg a Korrupciót Alapítvány (NZK) igazgatója elmondta, készítettek egy felmérést a képviselők körében. Mindenkitől megkérdezték, milyen lobbistákkal folytatnak tárgyalásokat, de a 150 képviselő közül mindössze 7 válaszolt. Az is figyelemre méltó, hogy négyen a Progesszív Szlovákia, ketten a Szlovákia mozgalom, egy pedig az SaS frakciójából került ki, a koalíciós pártok képviselői közül senki sem méltatta válaszra az alapítványt. 

A lobbista kifejezéssel visszaélnek a politikai küzdelmekben is, így lassan szitokszó válik belőle

 – tette hozzá Petková.

Mi számít lobbinak?

Éppen ezért a TIS, az NZK és a Via Iuris közösen előkészítettek egy 40 oldalas dokumentumot, amelyben egyebek mellett definiálják, mi minden minősül lobbizásnak. „Ez a fogalom magába foglal minden olyan közvetlen vagy közvetett kommunikációt egy közszereplővel, amelyet azzal a céllal folytatnak, irányítanak vagy vezérelnek, hogy befolyásolják a közszereplő döntéshozatalát” – olvasható az elemzésben. A lobbistának pedig az a természetes vagy jogi személy minősül, aki lobbizási tevékenységet folytat, akár magán-, köz- vagy kollektív érdekből, ellenszolgáltatásért vagy anélkül.

Az említett civil szervezetek arra szólítják fel a kormányt, hogy kezdeményezzen nyilvános párbeszédet a témával kapcsolatban, és vegye figyelembe a javaslataikat a jogszabály kidolgozásakor. A szervezetek képviselői készek tárgyalóasztalhoz ülni a politikusokkal és minden más partnerrel is.

Már zajlik az egyeztetés

Michal Kaliňák, a belügyminisztérium államtitkára a TASR hírügynökségnek elmondta, az előző hónapban már tartottak egy megbeszélését a lobbizás témájáról, amelyen németországi szakértők is részt vettek. A jövő héten újabb kerekasztal-beszélgetést terveznek Richard Raši (Hlas) házelnök vezetésével, erre meghívást kapnak a civil szféra képviselői is. 

Természetesen a beszélgetés része lesz egy tárgyilagos vita is, amelynek célja következtetések és ajánlások megfogalmazása, és egyúttal további részvételi eszközök bemutatása is

 – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a javaslat a szokványos jogalkotási folyamaton megy keresztül, melynek eredményeként egy minőségi törvényjavaslat jöhet létre.