2026: a munkanélküliség emelkedhet, de külföldiekre továbbra is szükség lesz

A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) szakértői szerint 2026 fokozatos lehűlést hoz a munkaerőpiacra, vagyis csökken a szabad munkahelyek kínálata, de nem drámaian. A munkanélküliség várhatóan viszonylag alacsony szinten marad, az üres állások betöltése pedig továbbra is nehéz lesz a cégek számára – hiába lesz több munkanélküli, azok nem biztos, hogy el tudják majd látni az üres állásokat. Szlovákiában továbbra is gyenge a munkaerő mobilitása és a csökken a munkakorú lakosság aránya. Az APAS szerint folytatódik a bérek növekedése, de nem egységesen, bizonyos szektorokban erősebb lesz.  

A munkanélküliség enyhén emelkedhet 

A szakértők többsége 2026-ra a munkaerőpiac kínálatának szűkülését hozza, de a munkanélküliség nem nő majd drámaian. 

„A munkanélküliségi ráta 2025-höz képest kis mértékben ugyan emelkedhet, de viszonylag alacsony szinten marad – a várakozások 5,5 és 6,5% között mozognak”

 – tájékoztatta az Új Szót Zuzana Rumiz, az APAS elnöke és a ManpowerGroup Slovakia ügynökség igazgatója. Ennek oka elsősorban a gyengébb gazdasági növekedés, a cégek óvatossága az új munkahelyek létrehozásában, valamint bizonyos ágazatok – különösen az ipar és a logisztika – visszafogása. 

Hasonlóan látja a helyzetet Branislav Jančuška (Synergie) is: ő is inkább a status quo folytatódását várja, vagyis alacsony munkanélküliséget nagy kilengések nélkül, tartós munkaerőhiánnyal és az üres pozíciók betöltésének nehézségeivel.  

A Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint a kormány megszorító intézkedései lassítják majd a gazdasági növekedést, ami nem éri majd el az 1 százalékos szintet sem. Ennek hatására a jegybank szerint mintegy 30 ezer állás szűnhet meg, vagyis legalább ennyivel nőhet a munkanélküliek száma. 

A toborzás nem lesz könnyebb 

Habár a munkanélküliség emelkedni fog, az APAS szerint a vállalatoknak nem lesz könnyű szakképzett munkaerőt találni. „2026-ban még nehezebb lesz munkavállalókat találni, elsősorban a demográfiai folyamatok és a népesség elöregedése miatt, de az aktív dolgozók külföldre távozása következtében is” – véli Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group igazgatója. 

Az APAS képviselői szerint tehát a jelöltek számának esetleges növekedése sem fogja alapvetően „fellazítani” a munkaerőpiacot. „A betöltetlen pozíciók feltöltése továbbra is kihívás marad. Még ha az álláskeresők száma enyhén nő is, a gyakorlatban a munkaadók továbbra is küzdeni fognak a képzettségi-készségbeli problémákkal, a gyenge mobilitással és több – főként műszaki – területen a jelölthiánnyal” – egészíti ki Rumiz, aki szerint a cégek inkább a munkatársak megtartására és a modernizációra fókuszálnak majd, mint tömeges toborzásra. 

Nehéz lesz majd új munkaerőt találni, vagyis könnyű lesz elhelyezkedni megfelelő képesítéssel az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban, a logisztikában és raktározásban, valamint a szállodaiparban és vendéglátásban.

 Az APAS szerint a szakemberhiány a képzés, elsősorban az átképzés hiányosságait mutatja. Jaroslav Pavlisko (Proplusco ügynökség) szerint a munkanélküliség még inkább strukturális jellegű lesz. „A munkanélküliek nem felelnek meg a piac elvárásainak, ami a cégeket átképzésekbe vagy külföldi munkaerő toborzásába kényszeríti” – véli Pavlisko.  

A bérek nőnek, de nem mindenhol 

A bérek alakulása a szakértők szerint nem lesz egységes. 

„A béreknél mérsékeltebb növekedése várható. A reálbérek a korábbi év szintjén maradhatnak, esetleg enyhén emelkedhetnek is – de csak akkor, ha az infláció kontroll alatt marad”

 – mondja az APAS elnöke. 

A béreket felfelé nyomhatja a korábbi évek inflációjának „utolérése” és a jó munkaerőért folyó verseny, ugyanakkor kérdéses, hogy a vállalatok mennyire tudják kezelni az ezzel járó költségnövekedést úgy, hogy közben ne fogják vissza a beruházásaikat. „A munkaadók ezért valószínűleg nagyobb hangsúlyt helyeznek a nem pénzbeli juttatásokra, a rugalmas munkavégzésre és a munkavállalók fejlődési lehetőségeire” – teszi hozzá Branislav Jančuška. 

Több mint 140 ezer külföldi munkavállaló 

Az APAS szakértői szerint a külföldi munkaerő a hazai munkaerőhiány kezelésének elengedhetetlen része marad, de ennek sok a gyakorlati akadálya. „Negatívum a lassuló adminisztráció. A gyakorlatban ez hosszabb várakozást jelent a munkavállalókra, nagyobb leállási kockázatot és kisebb rugalmasságot egy olyan időszakban, amikor éppen a gyorsaság a döntő” – hangsúlyozza Vladimír Jančo, a Transfer személyzeti ügynökség munkatársa. 

A lassú ügyintézés miatt Zuzana Rumiz szerint fennáll a veszélye annak, hogy egyes munkaadók az illegális munkaközvetítőkön keresztül keresnek majd munkaerőt.

 Szerinte minél bonyolultabbak a legális foglalkoztatás, különösen a külföldiek alkalmazásának jogi és adminisztratív feltételei, annál nagyobb tér nyílik az átláthatatlan, „szürke” ügynökségi praktikák előtt. 

Szlovákiában már tavaly is közel 108 ezer nem uniós országból érkezett munkavállaló dolgozott. 

A legtöbben Pozsony megyében, közel 48 ezren, de Nagyszombat megyében is majdnem 16 ezer, Nyitra megyében pedig több mint 13 ezer harmadik országból érkezett munkavállaló dolgozott a munkaügyi hivatal statisztikái szerint. 

Az uniós tagországokból további 33 ezer munkavállalót regisztrált a munkaügyi hivatal, vagyis több mint 140 ezer külföldi dolgozott hivatalosan az országban.