A Vadas fürdőben jelenleg két medencét használhatnak a látogatók. A vízminták kiértékelése már két hete tart, és bár vannak gyorsabb módszerek is az agyevő amőba azonosítására, de ezek alkalmazása a hivatal szerint akadályokba ütközik
Párkány |
A Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) először június 14-én vett mintát a párkányi Vadas fürdő medencéjéből, de a végleges eredményekről a cikkünk megjelenéséig továbbra sem érkeztek információk. Pedig létezik egy olyan PCR-teszt, amely gyorsan, pontosan és megbízhatóan kimutatja az agyevő amőba jelenlétét, és az általunk megszólított szakértő is javasolná a használatát. A hivatal azonban azt mondja, a teszt használata korántsem olyan egyszerű.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, továbbra sincsenek végleges eredmények a párkányi Vadas fürdőből vett vízminták ügyében. A Szlovák Közegészségügyi Hivatal még június 14-én vette az első mintákat, de végleges választ továbbra sem tudnak adni arról, hogy a június 17-én elhunyt kisfiú vajon a fürdőben fertőződött-e meg, vagy sem.
Annyi bizonyos, hogy a laboratóriumi tesztek 10 mintában kimutatták olyan amőbák jelentét, amelyek a Naegleria nemzetségbe tartoznak, de még egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy a Naegleria fowleri, vagyis a kisfiú halálát okozó agyevő amőba tényleg megtalálható-e a Vadas fürdő vizében.
A minták kiértékelése továbbra is zajlik, a fürdőbe érkező vendégek pedig egyelőre csupán két medencét használhatnak, a többit zárva tartják.
Szlovák tudósok tanulmányt írtak a gyorstesztről
Izrael Gergely biológus a Facebook-oldalán egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely alapján az agyevő amőbát egy PCR-teszt segítségével is ki lehetne mutatni, méghozzá sokkal gyorsabban, mint a tenyésztéses módszerrel, amit az ÚVZ SR jelenleg is használ.
A dolgozat még 2009-ben jelent meg az Experimental Parasitology című szakfolyóiratban. Szerzői Lucia Maďarová, Katarína Trnková, Soňa Feiková és Cyril Klement, akik a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal molekuláris biológiai osztályának munkatársai, valamint Margita Obernauerová, a Comenius Egyetem Természettudományi Kara Mikrobiológia és Virológia Tanszékének munkatársa.
A valós idejű PCR-vizsgálat a szerzők szerint a hagyományos, kórokozó-tenyésztésen alapuló módszerrel szemben egy korszerűbb diagnosztikai eljárás, amelynek lényege, hogy egy speciális készülék és szoftver segítségével detektálják a Naegleria fowleri-specifikus DNS-szakaszt, akár a fertőzésgyanús betegtől, akár vízből vett mintákban.
A valós idejű PCR-vizsgálat a Naegleria fowleri klinikai és környezeti mintákból történő kvalitatív és kvantitatív kimutatására egy gyors, pontos, érzékeny megfigyelési és diagnosztikai eszköz
– írják a szlovák szakemberek.
A szakértő sem érti, miért nem használják
Helena Bujdáková mikrobiológus lapunk megkeresésére elmondta, nem tudja, hogy ebben a helyzetben mi a hivatalos eljárásrend a közegészségügyi hivatal számára, de mindenképpen ajánlaná a molekuláris technikákat, amelyek nemcsak pontosabbak, hanem sokkal gyorsabbak is.
Nem vagyok szakértő az amőbák terén, de engem is meglepett, hogy a regionális közegészségügyi hivatal (RÚVZ) miért csak a tenyésztéses technikákra koncentrált, és miért nem alkalmazott modern molekuláris módszereket is, például kvantitatív PCR-t (amit a SARS-CoV-2 kimutatásánál is használtak), vagy legalább egy egyszerű PCR-t a mikroorganizmus jelenlétének kimutatására
– mondta lapunknak a Comenius Egyetem Mikrobiológia és Virológia Tanszékének vezetője, aki azt is ajánlotta, keressük fel az érintetteket és kérdezzünk rá, lett volna-e lehetőség bevonni olyan szakembereket a gyakorlati tudományos életből, akiknek van tapasztalatuk a molekuláris módszerekkel.
A hivatal szerint a helyzet korántsem egyszerű
Fel is kerestük az ÚVZ SR sajtóosztályát, amely közölte, az említett módszer használata kapcsán már együttműködnek a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatallal.
Ennek a módszernek az alkalmazása azonban kihívást jelent, mivel nem klinikai mintáról, illetve nem elsődlegesen steril helyről (mint például agy-gerincvelői folyadék) vett mintáról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, egy nagyon összetett, környezeti eredetű mintáról
– üzente a hivatal.
Továbbá arról is tájékoztattak, a munkatársai jelenleg epidemiológiai vizsgálatot folytatnak, tehát arra keresik a választ, hogy a tizenegy éves fiú hol fertőződhetett meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párkányi fürdő a vizsgálat végéig zárva marad. A vizsgált eredményeket az ÚVZ SR továbbította az Érsekújvári Regionális Közegészségügyi Hivatalnak, amely végső soron dönthet az üzemeltető által hozott intézkedések hatékonyságáról, valamint a fürdő esetleges megnyitásáról.
Nagy Roland
Kacsinecz Krisztián
Ezt olvasta már ?
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.