Túlzás a svájci nyugdíj

„A környező országok tapasztalatait elemezve hosszú távon legfeljebb 1-2 százalékos valós hozamot biztosíthatnak majd a magánnyugdíjpénztárak” – mondta Baláž. A spórolás viszonylag alacsony jövedelmezősége ellenére a negyven évnél fiatalabbaknak mindenképpen megéri a nyugdíjrendszer második pillérét választani, mivel hosszú távon még mindig magasabb és biztosabb nyugdíjat ad, mint az állami pillér. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nyugdíjpénztárba befizetett összeg örökölhető.

A térségünkben működő nyugdíjalapok közül a magyarországiak kezelik a legtöbb pénzt, a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,2 százalékát teszi ki a kezelt vagyon. Ez is jelentősen elmarad a nyugati mutatóktól: Nagy-Britanniában a GDP 66, Hollandiában pedig több mint 100%-ának megfelelő pénzeszközök felett rendelkeznek.

Baláž szerint a szlovákiai nyugdíjpénztárak – a környező országokéhoz hasonlóan – a lakosság befizetéseinek nagy részét államkötvényekben tartják majd. „Még Lengyelországban is, ahol a legjobban működik a részvénypiac, a pénzt főleg állampapírokba fektetik, melyeknek ugyan alacsonyabb a jövedelmezősége, de biztos hasznot jelentenek” – állítja Baláž. A térség tőzsdéi nem teszik lehetővé, hogy a kezelt vagyon javát részvényekbe fektessék, mivel kevés a valóban jövedelmező, megbízható értékpapír. A helyzeten változtathat az euró bevezetése, ezzel elérhetőbbé válik a nyugdíjpénztárak számára a nyugati értékpapírpiac is. „Arra kell számítani, hogy a kezdeti években a nyugdíjpénztárak veszteségesek lesznek, és csak hoszszabb távon, 10-15 éven belül válnak nyereségessé” – mutatott rá az elemző. Véleményét alátámasztotta Jiří Rusnok, az ING nyugdíj-biztosítási részlegének igazgatója, korábbi cseh pénzügyminiszter. „A második pillért szabályozó törvény az egyik legjobb a térségben – véli. – Előnye, hogy pontosan és alacsony szinten határozza meg, mekkora kezelési díjat kérhetnek a nyugdíjpénztárak az ügyfelektől.” A pénztárak a befizetéseknek legfeljebb 1 százalékát, a kezelt vagyonnak pedig 0,07 százalékát vonhatják le kezelési költség címén. A volt cseh pénzügyminiszter azonban bírálta a nyugdíjrendszer harmadik pillérét.

„A törvény legnagyobb hibája, hogy nem kötelezi a biztosítottat, hogy a megtakarítást részben vagy egészben nyugdíjjáradék vásárlására fordítsa – véli Rusnok. – Mivel az állam jelentős adókedvezményt biztosít a kiegészítő nyugdíjbiztosítás esetében, ezt a feltételt jogosan szabhatná meg.”

A törvényhozás kedden fogadta el a kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló normát, mely a nyugdíjbiztosítás mellett az életbiztosítást, egyes hosszú távú bankbetéteket és a befektetési alapok termékeit is adókedvezményben részesíti. Ennek mértéke évente 12 ezer korona lesz. A megtakarításhoz azok juthatnak hozzá, akik legalább 10 évig takarékoskodnak, és 55 évesnél idősebbek. (lpj)