Jogszabály a megkülönböztetés ellen

Pozsony. Elkészült a diszkriminációellenes törvény, a tervezettel csütörtökön foglalkozott a kormány törvény-előkészítő tanácsa. „Ha valakit azért nem alkalmaznak, mert magyar vagy roma, az elegendő ok arra, hogy a diszkriminációellenes központ lépjen. Ugyanakkor problémát jelenthet a bizonyítás, nehéz ugyanis kideríteni, hogy valakit milyen megfontolásból nem vettek fel valamilyen munkahelyre. Nem az a cél, hogy a bíróságokat ellepjék a munkanélküliek, akik diszkriminációra hivatkozva követelnek munkát. Még tisztázni kell a bizonyítási mechanizmust, és hogy a törvény értelmében mit kell bírósági úton rendezni” – magyarázta lapunknak Csáky Pál kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes. A törvény-előkészítő tanács pozitívan viszonyult a jogszabályhoz, csak szakmai kifogásokat fogalmazott meg, például szerinte kívánatos lenne, ha a tervezetet az érdekegyeztető tanács is megvitatná, hiszen ha a munkaadók valakit diszkriminálnak, az illető ezentúl a központhoz, majd pedig bírósághoz fordulhat. „És ennek anyagi vetülete is lesz, mert a központ vagy a bíróság pénzbírságot szabhat ki. Nem volna jó, ha ebben a kérdésben a szociális partnereknek, a munkáltatóknak vétójoguk lenne, de mindenképpen tárgyalni kell velük” – ismerte el Csáky. A diszkriminációellenes intézmény a Nemzeti Emberi Jogi Központhoz tartozna. Felmerült az a lehetőség is, hogy az egyébként működésképtelen, rosszul gazdálkodó, az Ondrej Srebala által igazgatott emberjogi központot alakítanák át az esélyegyenlőséget biztosító központtá. „Ez a megoldás számomra elfogadhatóbb, de ezt nem tudjuk megvalósítani a mostani megbízatási időszak végéig, mert szükséges az ENSZ jóváhagyása, ugyanis az ő fennhatósága alatt működik” – mondta Csáky. Bízik benne, hogy a 2003. január 1-jei hatályossággal számoló jogszabály hamarosan a parlament elé kerülhet. „Érdekesen reagált Ľubomír Fogaš, aki most támogatta a tervezetet, és szerinte azt is kérhetnénk a parlament vezetésétől, hogy szimbolikusan a képviselők az utolsó előtti ülésén, utolsó megtárgyalandó törvényként fogadhatnák el a javaslatot, amivel kinyilvánítanánk: ez egy demokratikus kormánykoalíció volt, mely Szlovákia társadalmának egy ilyen törvényt hagy ajándékul” – tette hozzá. Kelet-Közép-Európában a posztkommunista országokban ilyen jogszabály sehol sincs, és külföldön pozitívan értékelték a tervezetet, melyet a Kalligram Alapítvány jogászcsoportja és a kormány emberjogi osztályának jogi szakértői dolgoztak ki.

Mi a diszkriminációellenes törvény?

Pozsony. A diszkriminációellenes jogszabály Szlovákia állampolgárait az élet számos területén – például a munkahelyen való érvényesülés vagy a kulturális élet téren – hivatott védeni a megkülönböztetés nyílt vagy rejtett formáival szemben. A törvény kimondja: nemcsak a faji, etnikai vagy nemzetiségbeli hovatartozás, hanem a vallás, testi és lelki fogyatékosság, nemi irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés is diszkriminációnak minősül. Létrejön egy hivatal, mely a jogszabály tiszteletben tartását felügyeli. A polgárok, ha diszkriminálva érzik magukat, a jogszabályra hivatkozva ehhez a központhoz fordulhatnak, s az kivizsgálja panaszukat. Az emberjogi biztos hivatalával ellentétben az esélyegyenlőséget biztosító központnak döntéshozó jogkörei is lesznek, szankciókat foganatosíthat, döntései kötelező érvényűek, és állami szervekkel, magánvállalatokkal, jogi személyekkel, vállalkozókkal szemben is eljárhat, ha bizonyítani tudja a diszkriminációt. Súlyosabb esetben bíróságnak továbbítja az ügyet. (sza)