Januártól új hivatalok alakulnak

A járási hivatalok megszüntetéséről és a körzeti hivatalok létrehozásáról szóló jogszabály a közigazgatási reform kulcsfontosságú eleme. Hatályba lépésével a helyi integrált államigazgatási rendszert decentralizált hálózat váltja fel. A jelenlegi járási hivatalok több minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat látnak el, az új modell szerint minden minisztérium kialakítja speciális hivatalait.

Robert Fico Smer-elnök szerint az államfő nem írja alá a törvényt, mert a parlamenti szavazás során megsértették a házszabályt. Ha Rudolf Schuster visszaadja a jogszabályt, újbóli elfogadásához 76 voks kell.

A tegnap elfogadott törvény a belügyhöz tartozó jogköröket szabályozza. A belügyi hatásköröket 8 kerületi és 50 körzeti hivatal gyakorolja majd. Viktor Nižňanský kormánybiztos eredetileg 46-ot javasolt, majd a Koalíciós Tanács úgy döntött: minden kormánypárt ezt megtoldhatja eggyel.

PÁRKÁNY, KIRÁLYHELMEC, SZEPSI

A Magyar Koalíció Pártja plusz hármat szeretett volna, de csak Párkányt sikerült kiharcolni. Svidník az SDKÚ, Bánovce nad Bebravou az ANO, Námestovo pedig a KDH javaslatára került plusz hivatalként a törvénybe. A hivatalvezetőket a jelenlegi járási elöljárókhoz hasonlóan a kormány fogja kinevezni. Királyhelmecen és Szepsiben teljes értékű kihelyezett hivatal jön létre.

Farkas Iván, a parlament közigazgatási bizottságának tagja szerint a reform akkor sem kerül veszélybe, hiszen a tegnapi szavazáson is 76-an vettek részt, és mindenki igennel szavazott, az ellenzék nem voksolt. Farkas Ivánnal készült interjúnkat az 5. oldalon olvashatják.

A járási hivatalok megszűnésével megszűnnek azok oktatásügyi szakosztályai is. Szerepüket nyolc kerületi tanügyi hivatal veszi át, derül ki az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvényből, melyet tegnap fogadott el a parlament.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a regionális oktatásügyre szánt állami támogatások – jövőre mintegy 35 milliárd korona – az említett tanügyi hivatalokon keresztül jutnak el az iskolafenntartó községi és megyei önkormányzatokhoz. Az oktatásügyi államigazgatási jogkörök körülbelül 60 százalékát 2004. július elsejéig az egyes iskolafenntartó önkormányzatok veszik át.

LEGALÁBB EZER DIÁK

Dolník Erzsébet, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője elmondta: csak azok az önkormányzatok ruházhatók fel ezzel a hatáskörrel, melyek más településekkel együttműködve vagy esetleg önállóan – helyileg legkevesebb ezres diáklétszám esetén – oktatási osztályt hoznak létre. A kormány hozzávetőleg 140 oktatási osztály kialakításával számol. A kerületi tanügyi hivatalok azon települések számára látnák el az oktatásügyi államigazgatási feladatokat, melyek nem hoznak létre oktatási osztályt. A tanügy állami alkalmazottainak száma így a jelenlegi mintegy 800-ról 354-re csökken.

IGAZGAZÓK ÖT ÉVRE

Dolník Erzsébet képviselő asszony tájékoztatása szerint a jövőben öt évre nevezik ki az iskolák igazgatóit, ugyanakkor lehetőség nyílik az oktatási intézmények vezetőinek többszöri újraválasztására is. Az MKP javaslatára az igazgató személyéről minden alkalommal pályázat során döntenek.

A honatyák határoztak a művészeti alapiskolákban fizetendő illeték mértékéről is. A művészeti képzésért, annak típusától függően a létminimum 1–25 százalékának megfelelő összeget kell majd fizetniük az érintett diákoknak.

A tegnap elfogadott törvény értelmében a jövőben lehetőség nyílik valamennyi iskolatípus összevonására, ezáltal közös igazgatásúvá válhatnak például az óvodák, az alap- és a középiskolák. (sza, ervé)