Pozsony. Nesze semmi, fogd meg jól! – tömören így jellemezhető az 1994. évi 154. számú anyakönyvi törvény. A jogszabály ugyanis a nem szlovák eredetű női vezetéknevek esetében megengedi is, meg nem is az -ová végződés nélküli változat használatát. Attól függ, ki hogyan értelmezi az előírásokat.
Engedik is meg nem is az -ová nélküli neveket
Az anyakönyvi törvény 16. cikkelye lehetővé teszi a szlovákos -ová nélküli vezetéknév használatát. Ez alapján a nem szlovák nemzetiségű nők kérhetik, hogy okmányaikban családnevük anyanyelvi formáját tüntessék fel. Jégh Izabella, a pozsonypüspöki képviselő-testület tagja erre hivatkozva kérte, hogy nevét anyanyelvi alakban írják. Ennek ellenére Jéghová maradt. Amikor szóvá tette, egy ideig elhagyták a szlovák végződést, az utóbbi időben azonban megint így írják. „Megelégeltem, és elküldtem a személyi igazolványom fénymásolatát, mert az összes hivatalos okmányomban Jégh szerepel. Erre kikérték a kulturális minisztérium véleményét, mely az önkormányzatnak adott igazat” – árulta el lapunknak Jégh Izabella. A tárca úgy véli, hogy az 1995. évi 270. számú törvény 3. cikkelye értelmében államnyelven folynak a közjogi szervek tanácskozásai, és a hivatalos ügyvitel (anyakönyvek, jegyzőkönyvek) is szlovákul történik. Ugyanezen jogszabály 2. cikkelye kimondja: az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes mindennemű beavatkozás megengedhetetlen. A szlovák nyelv standard változatát egyebek mellett a szlovák helyesírási szabályzat rögzíti, és eszerint is kötelező az -ová használata; művészek és ismert személyiségek esetében kivételt lehet tenni. Továbbá az anyakönyvi törvény 36. paragrafusa leszögezi: a női családnév a szlovák nyelvben a nemre utaló megfelelő végződéssel használatos. Szabómihály Gizella, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa szerint nem történt törvénysértés az által, hogy egy hivatalnok nem volt hajlandó Jégh Izabella nevét a jelenléti íven vagy a neki címzett borítékon -ová nélkül feltüntetni. A vonatkozó előírásokat ugyanis többféleképpen értelmezhetik. „A vitatott 36. cikkelyt általában úgy magyarázzák, hogy ha a név összefüggő szövegben fordul elő, a szlovák helyesírás szabályai szerint kell az -ová végződés. Legutóbb Bauer Edit nevét is egy interjúban következetesen ovázták. Ez a ragozás szempontjából indokolt. Kérdéses, hogyan kell eljárni, ha a név nem folyó szövegben, hanem önállóan, például egy névsorban vagy borítékon címzettként szerepel” – tette hozzá a nyelvész, aki szerint a törvény egyértelműbben fogalmazhatna. A 36. cikkely ugyanis szlovák nyelvet említ, amit egyesek szlovák nyelvrendszerként, mások szlovák nyelvkörnyezetként értelmeznek. Az előbbi szerint borítékon, jelenléti íven használható az -ová nélküli forma, az utóbbi szerint azonban nem. „Látszik, hogy nem nyelvészek írták a törvényt. Ráférne a módosítás, vagy kiadhatnának egy értelmezési útmutatót. A gyakorlatban a szlovák nyelv kifejezést általában szlovák szövegkörnyezetként értelmezik, ezért ragaszkodnak az -ová végződéshez” – szögezte le. (sz. a.)
Hogyan használható a keresztnév?
Pozsony. Szerencsére a keresztnévvel nincs ilyen gond, az mindig anyanyelvi, illetve az anyakönyvben bejegyzett alakban használható – azaz az Istvánt nem lehet önkényesen Štefanra változtatni. A női vezetéknév magyaros alakja gond nélkül használható azokban a községekben, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot, mert azokra már a kisebbségi nyelvhasználati törvény vonatkozik. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2016. 10.26.
Őrizetben az afgán „Mona Lisa”
2012. 12.01.
Most elmarad a durva gázáremelés
2011. 12.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.