Elmaradt a jósolt árugrás

Több banki elemzőt meglepett ez a fejlemény, többek szerint az új piaci szereplőnek, az agresszív árpolitikájáról ismert Lidl német üzlethálózatnak köszönhető, amely szeptemberben több szlovákiai városban nyitott üzletet. Mások átmeneti tényezőkre gyanakodtak, mindenesetre tény viszont, hogy míg korábban szeptemberben általában emelkedtek az élelmiszerárak, idén ez elmaradt. Bár a statisztikusok azt állítják, hogy a szinte kizárólag külföldi terméket kínáló Lidlt egyelőre nem vették fel az adatszolgáltatók körébe, az új konkurencia rugalmasságra kényszeríti a többi üzletláncot. Ugyanakkor – éppen a Lidlnek is köszönhetően – egyre többen ismerik ki a vevőcsalogató üzleti fogások működésének lényegét. Például azt, hogy a sertéskaraj vagy -comb csak addig 110 korona a többi hentesüzletben kínált kilónkénti 160-185 koronával szemben, amíg a készleten lévő néhány kiló pár óra alatt el nem fogy.

A jegybank legfrissebb elemzése az elkövetkező hónapokban sem feltételezi az élelmiszerárak nagyarányú emelkedését. Ezt főként az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformjával, az unió intervenciós és vámpolitikájának fokozatos változásával, az importból származó élelmiszerek olcsóságával indokolja. A jegybank korábban 2004 májusától 2005 áprilisáig 7-8 százalékos élelmiszerdrágulást feltételezett, de mostani becslése csak 5,4-5,9 százalékos emelkedést jósol. Ezzel együtt az élelmiszerdrágulásnak a tervezett 1-1,2 százalék helyett mindössze 0,7-0,8 százalékos inflációnövelő hatása lesz ebben időszakban – vélik a nemzeti bank elemzői.

Mindenesetre a sertéshúsárak az év végéig tovább nőnek a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árfigyelő szolgálata, az ATIS szerint. Az átlagos sertésfelvásárlási ár 2004 október elején elérte a kilónkénti 48,56 koronát, ami 6,2 százalékos évközi emelés, míg a maximális felvásárlási ár kilónként 54,42 korona volt. A húsfeldolgozók is úgy vélik, hogy a húsárak az év végéig emelkednek, élősúlyra számítva 6-10 koronával. A trendet az elemzők a szomszédos országokban uralkodó árszinttel indokolják (Csehországban a 39. héten a vágósertés átlagára 62,07 korona volt). Ugyanakkor beismerik, hogy például Hollandiában, Franciaországban, ĺrországban, Finnországban, Nagy-Britanniában és Dániában kevesebbet fizetnek a tenyésztőknek a vágósertések kilójáért, mint nálunk. (t, s, -gyor)