Bajos volna a bizonyítás

„Általánosságban mondhatunk véleményt, mert a hölgy esetéről csak az Új Szóból értesültünk, hivatalos beadvánnyal senki nem fordult hozzánk, az ügy részleteit nem ismerjük, valamint Benyovszky Szilvia személyi adatainak a védelmére való tekintettel egyébként sem szolgálhatunk konkrét állásponttal” – olvasható a központ állásfoglalásában. Benyovszky Szilviát és kolléganőjét a BASF azért bocsátotta el, mert egymás között magyarul beszéltek, amit közvetve a cég képviselője, Jan Vodňanský is megerősített. A sértett lapunknak többször hangsúlyozta: sajnos, bizonyítékai nincsenek, mert ugyan vannak fültanúi, ám nem valószínű, hogy tanúskodnának, sőt inkább letagadnák az egészet. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs oka hazudni, a vállalatot rágalmazni, sajnos, története megfelel a valóságnak. „Mindenkinek, aki úgy érzi, megsértették az egyenlő bánásmód elvét – például hátrányosan megkülönböztették, amikor elbocsátották – jogi segítséget nyújtunk akár már a munkáltatóval szembeni panasz kidolgozása során” – tájékoztatta lapunkat Viera Mrázová, az emberjogi központ igazgatója.

Mindenki, aki úgy érzi, volt rossz tapasztalata, forduljon bizalommal az intézményhez. „Egyelőre írásos panaszokat fogadunk; lehet elektronikus úton, faxon is. Szeptembertől fogadóóráink is lesznek, személyesen is szívesen tanácsot adunk, segítünk. Kérjük, részletesen írják meg sérelmeiket, és minél több bizonyítékot mellékeljenek. Minden természetes és jogi személy szakmai tanácsot is kérhet tőlünk. A sértett arra is megkérheti intézményünket, hogy érdekeit a bíróság előtt képviseljük, ami nem zárja ki, hogy az illetőnek legyen védőügyvédje is. A jogi tanácsadás és képviselet ingyenes” – közölte az Új Szóval Mrázová. A központ címe: Slovenské národné stredisko pre ľudské práva, Drotárska cesta 46, 811 04 Bratislava; e-mail: [email protected]; telefon és fax: 02/6280 4338. (sza)

MIT TARTALMAZ AZ ANTIDISZKRIMINÁCIÓS TÖRVÉNY?

Az antidiszkirminációs törvény értelmében az esélyegyenlőség megsértése hátrányos megkülönböztetés. Sérül az egyenlő bánásmód elve, ha az egyik személlyel szemben kevésbé kedvezően lépnek fel, mint ugyanolyan vagy hasonló helyzetben egy másikkal szemben; ha látszólag semleges rendeletet, döntést, parancsot, gyakorlatot érvényesítenek, ám ezáltal valakit egy másik személlyel szemben előnyben részesítenek. Az esélyegyenlőség megsértésének minősülhet az is, ha valaki egy másik személyt diszkriminációra ösztönöz, tehát ha egy harmadik személy felszólítja például kollégáját, hogy melyik beosztottját részesítse előnyben a másik rovására. (sz. a.)