Az élet nyoma a Marson?

A tavaly nyáron felbocsátott első európai Mars-kutató szonda, a Mars Express fedélzetén elhelyezett műszerek vízpárát észleltek, vízjeget a bolygó déli sarkán. Walter Flury professzor, az ESA munkatársa az európai űrkutatás szempontjából nagy pillanatnak nevezte a felfedezést, Edelgard Bulmahn, az oktatás és a kutatás kérdéseivel foglalkozó német miniszter pedig óriási sikernek a Mars Expresst, amelynek „adatai forradalmasítják a vörös bolygóról szerzett tudásunkat”. „Bizton állíthatjuk, hogy hosszú időn keresztül volt víz folyékony állapotban a Marson” – mondta Gerhard Neukum, a berlini Szabadegyetem munkatársa. Ha a feltételezés száz százalékos biztonsággal beigazolódik, az sem lehet kétséges, hogy az élet kezdetleges formái is kialakulhattak a vörös bolygón. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA üdvözölte az ESA eredményességét, ám a felfedezést nem sorolta a nagy újdonságok közé. Orlando Figueroa, a NASA programigazgatója azt mondta a CNN-nek, hogy a NASA szondája, a Mars-Odyssey, amely 2001 óta kering a Mars körül, már nagy mennyiségben jelzett megfagyott vizet a bolygó déli és északi pólusán a talajban. David Southwood, az ESA tudományos igazgatója azzal replikázott, hogy a korábbi következtetések közvetett méréseken alapulnak, például hidrogénnyomok észlelésén, az európai felfedezés konkrétabb. „Ez az első alkalom, hogy a felszínen észleltük (a vízjeget), ez az első közvetlen megerősítés” – bizonygatta az ESA egy másik tudósa, Allen Moorehouse. Az ESA Mars-missziójának is az a célja, hogy a víz és az élet nyomai után kutasson a vörös bolygón. A Mars Expresst tavaly júniusban bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről orosz Szojuz-Fregatt rakétával, a Beagle 2 leszálló egységgel együtt. A Beagle 2 karácsony táján vált le a Mars Expressről, s le kellett szállnia a vörös bolygón, de nem ad életjelt magáról.

A tervek szerint szinte órára pontosan három héttel a Spirit amerikai Mars-kutató terepjáró után, közép-európai idő szerint holnap reggel leszáll a vörös bolygóra a Spirit ikertestvére, az Opportunity is. Ezt a szondát is ugyanazokkal feladatokkal – víz- és életnyomok keresésére – indította el a NASA, de kijelölt leszállóhelye az égitest másik oldalán, a marsi egyenlítő közelében, a Terra Meridiani síkságon van. Ha gondolatban a Föld térképére vetítenénk a két szonda marsi otthonát, úgy a Spirité, a Gusev-kráter nagyjából a Fidzsi-szigetektől valamennyire északra, míg a Terra Meridiani az afrikai bokszkesztyű hajlatában, a Guineai-öbölben helyezkedne el. A Mars a Földhöz hasonlóan forog saját tengelye körül, így míg egyik felén éjszaka, a másik felén nappal van. Ennek következtében a két szonda váltott műszakban dolgozik majd. A Marson egyébként egy nap 41 perccel hosszabb, mint a Földön.

Tízperces kapcsolat a Spirittel

Washington. Sikerült kapcsolatot teremteni tegnap a Spirittel, amely előzőleg több mint 24 órán át nem küldött adatokat a vörös bolygóról, és a földi irányítóközpont tudósai már komoly üzemzavarról beszéltek. A Deep Space Network nevű nemzetközi hálózat egyik Madrid melletti antennájának sikerült vennie a robot által küldött adatokat. Az adatátvitel sebessége másodpercenként tíz bit volt, ami nagyon gyenge teljesítménynek számít. (MTI)