Kiszámítható agrárpénzek

Már csak egy-két lépés, minisztériumi rendelet hiányzik ahhoz, hogy a földön gazdálkodó szlovákiai agrártermelők – a szlovák és az uniós fizetőeszköz árfolyam-ingadozásai miatt néhány korona pontossággal – kiszámítsák, hektáronként milyen pénzösszegre lesznek jogosultak 2004-től 2007-ig. A támogatást az kapja, aki a földet műveli, s természetesen időben igényelte a támogatást és teljesíti a minimális művelési szintet. Szántóföld esetében a legkisebb terület, amelyre támogatás kérhető és adható 1 hektár, miközben egy parcellának legalább 30 árasnak kell lennie.

Régi szabály szerint

Átmeneti év lévén 2004-ben külön kell választani az április 30-ig fizetendő támogatásokat az EU-csatlakozás utániaktól. Az év első négy hónapjára járó dotációkat a február 1-jén hatályba lépő szakminisztériumi rendelet szabályozza. A jogszabály (teljes szövegét az Új Szó január 30-i, azaz holnapi számában közöljük) mindössze 10 napot ad a gazdáknak arra, hogy támogatási kérvényüket a föld-művelésügyi minisztérium regionális kirendeltségeiből a kifizetési ügynökség (PPA) január végéig létrejövő irodáiba juttassák. (A váltás nem késleltetheti, zavarhatja az ügyintézést, mivel voltaképpen csak cégtáblát cserélnek.)

Az első négy hónapra a szaktárca 2,3 milliárd koronát kíván az úgynevezett nemzeti hozzájárulásból (ND) dotációként a gazdálkodóknak adni, plusz 100 millió koronát a tej- és tejtermékfelesleg apasztására, exportjára szán. (A támogatást előreláthatólag február végén, március elején fizetik a gazdálkodóknak.) Simon Zsolt földművelési miniszter az uniós előírásokkal indokolta, hogy kizárólag szántóföldi és takarmánynövényekre, valamint a juhokra, nem tejhasznú szarvasmarhára, komlóra és dohányra adják a pénzt. A szaktárca vezetője egy minapi lakossági fórumon példaként felhozta: amíg a búzatermelők 2003-ban hektáronként 700 koronát kaptak dotációként, idén áprilisig hektáronként 1600 korona jár nekik, ami uniós forrásból csaknem 4400 koronára egészíthető ki.

Az EU-csatlakozás után

Több részből, forrásból tevődik össze a május elseje után kérhető és fizetendő támogatás. Az első nagy tételt a kizárólag uniós kasszából fizetett 25 százalékos közvetlen kifizetések (PP) alkotják (a 100%-ot a régi EU-országok termelői kapják). Mivel Szlovákia a többi társult országhoz hasonlóan (Szlovéniát kivéve) a területalapú kifizetési rendszert választotta, úgy a dotációk eme szeletét minden, földön gazdálkodó megkapja, aki eleget tesz a cikk elején felsorolt követelményeknek. ĺgy például a cukorrépa-, zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelők is hektáronként mintegy 1800 koronában részesülnek, holott ezen növények termesztését az unió közös agrárpolitikája (SPP) nem dotálja. A brüsszeli hozzájárulás minden további évben 5 százalékkal növekszik.

Brüsszel állja a vidékfejlesztési terv (PRV) forrásait is, amelyek egy részét a hátrányos helyzetű területeken gazdálkodók kérhetik, a másik részét pedig agroenvironmentális tervezetekre, társulások létrehozására stb. (további részletek a földművelésügyi minisztérium honlapján) lehet igényelni. A PRV kisebb szeletét – az Ivan Mikloš vezette pénzügyi tárca indítványa alapján – a közvetlen kifizetések pótlására, kiegészítésére (DPP) fordítják. A DPP-t (értéke idén mintegy 1000 korona) azonban kizárólag a SPP által támogatott terményekre lehet felhasználni, így a cukorrépa-, burgonya- vagy zöldségtermesztők nem részesülhetnek belőle. Számítások szerint a PP és DPP keretében idén mintegy 6 milliárd koronát fizetnek a termelőknek.

A SAPARD folytatása

Pályázatok alapján juthatnak a termelők hozzá az ágazati operatív program (SOP) forrásaihoz, amelyet a szakminiszter a SAPARD előcsatlakozási program folytatásaként jellemzett. E keretből minimum 8 ezer, maximum 3 millió euró kérhető például gépek vásárlására vagy hűtőházak építésére, miközben a tervezett létesítmény értékének el kell érnie a minimum 16 ezer maximum 6 millió eurót (további részletek a szaktárca honlapján).

Előzetes feltételezések szerint az SOP keretében idén 1,8 milliárd koronányit használnak fel, vagyis juttatnak a termelőknek, ám ha a pénz elfogyna, átcsoportosításra is sor kerülhet. Az SOP 2004–2007-es kerete ugyanis mintegy 10 milliárd koronára tehető. Simon Zsolt miniszter derűlátó a források felhasználásával kapcsolatban. Optimizmusát az előcsatlakozási program sikerével és azzal indokolta, hogy az SOP egyszerűbb a most finiselő SAPARD-nál. Az első pályázatokat előreláthatólag február derekán hirdetik meg.

Az agrártámogatásokat 2005-től az év utolsó negyedévében fizetik.

Szigorú utólagos ellenőrzés

Az áprilisig juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását a PPA – a dotációk adminisztrálásával kapcsolatos ügyintézés bonyolultsága miatt – csak az EU-csatlakozás után ellenőrzi. Szigorúan szankcionálja azonban azokat a termelőket, akiknél hiányosságokat fedeznek fel. A büntetés a támogatás visszaigénylésétől a támogatási rendszerből való több évi kizárásig terjedhet.