Július 24. és augusztus 9. között Tokióban rendezték volna a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat. A világon végigsöprő koronavírus-járvány miatt azonban Abe Sinzo, Japán miniszterelnöke és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke március 24-én közös közleményben jelentette be, hogy az ötkarikás játékokat legfeljebb egy évvel elhalasztják, azaz nem később, mint 2021 nyarán fogják megrendezni.

Bár aki teheti, ki sem mozdul hazulról, az élet most sem állt le teljesen, vannak halaszthatatlan intéznivalók is. Ezekből gyűjtöttünk össze most néhányat. Az első és legfontosabb információ viszont, hogy kövessük az illetékes szervek és hivatalok tájékoztatásait, ugyanis ami egy hete érvényes volt, nem biztos, hogy most is az, legyen szó akár csak az áruházak nyitva tartásáról.

Pozsony | Az oktatásügyi minisztérium már dolgozik a „teleiskola” elkészítésén, amely a valódi tanítást lesz hivatott helyettesíteni – jelentette be Branislav Gröhling, a tárca vezetője.

Rózsahegy | A kórház több tucat egészségügyi dolgozója került házi karanténba.

Sokan kételkednek abban, hogy telefonon vagy az interneten keresztül végezhetők lelkigyakorlatok. Bár furcsának tűnhetnek, ezekben a karanténos időkben kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak a legmodernebb lehetőségek. Mutatjuk azokat az alkalmazásokat, amelyeket érdemes lehet letölteni.

Az imádság és a pénzcsörgés hangjainak összemosódása évszázadok óta elképzelhetetlen a jezsuiták szentmiséin, ám a bankkártyás persely jóvoltából azon kívül is egyre ritkább lehet. E tünetértékű újításra a napisajtó is felkapta a fejét, ám az egyház korszerűsége közel sem csak ebből áll. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Horváth Árpád SJ, A Szív jezsuita magazin főszerkesztője, a budapesti Jézus Szíve jezsuita templom igazgatója válaszolt.

Emberségből, empátiából színjelesre vizsgáztak mindazok, akik az elmúlt napokban esténként otthonuk erkélyéről, ablakából közösen megtapsolták a járvány elleni küzdelem arcvonalában megfeszített munkát végző orvosokat, nővéreket, ápolókat, mentősöket, tűzoltókat, rendőröket és az áldozatkész önkénteseket.

Mai írásomban egy olyan norvég irodalmi Nobel-díjasról (az első norvég Nobel-díjasról) lesz szó a Qubit cikke alapján, aki 1903-ban kapta meg az elismerést, ma mégis alig tud róla valaki. Pedig Bjørnstjerne Bjørnson (merthogy róla van szó) többek közt a norvég himnusz szerzője is, és Norvégia nemzeti függetlenségének szószólója volt.

Kivéve a fekete himlőt, amelyet védőoltás kifejlesztésével sikerült teljesen eltüntetni. Kolerás vagy pestises betegek azonban ma is élnek a földön. De honnan indultak és hová jutottak ezek a hírhedt betegségek?

A Fülöp-szigetek elnöke agyonlövéssel fenyegette meg a járvány miatti korlátozások megszegőit szerda éjjeli tévébeszédében.