Város vagy falu?

A vidéki gyerekek hátrányban vannak a városiakkal szemben. Ritkábban dolgoznak számítógéppel, kevesebbet olvasnak és a tudásszintjük is 5-6 százalékkal alacsonyabb a városi nebulókénál. Az Állami Tanfelügyelet 2003-as felméréséből kitűnik, hogy a nagyobb településen lévő iskolák tanulói 13 tantárgy közül 10-ben eredményesebbek voltak, mint a vidékiek. Azok a diákok, amik nagyobb iskolába járnak, jobb eredményeket érnek el, mint a kisiskolák tanulói.

A falusi gyerekeknek kevesebb lehetőségük van az érdeklődési körüknek megfelelő elfoglaltságok végzésére is, hiszen nincs minden faluban szabadidőközpont vagy művészeti alapiskola. Abban az esetben, ha a tanuló tanulási zavarokkal küzd, pszichológiai vagy testi gondjai vannak, legtöbbször nem áll rendelkezésére speciális pedagógus, aki segítené a tanulásban, mert ezt kevés iskola tudja megfizetni. Ilyenkor nem marad más hátra, mint hogy a diák beutazzon a járási székhelyre, ahol a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok szakemberei foglalkoznak vele. Ám ezek a tanácsadó központok sem tudnak mindig megfelelő segítséggel szolgálni. „A fiunk öt éves korban tudott már nyomtatott betűkkel írni, olvasni, állandóan a számítógép előtt ül. Most elsős, s mivel ő már tud mindent, amit az osztálytársai csak most tanulnak, unatkozik a tanítási órán. A tanácsadó központ munkatársa azt ajánlotta, adjuk be a gyerekünket egy speciális iskolába Pozsonyba vagy Nyitrára. Mit csináljunk? Egy elsős kisdiákot helyezzünk el bentlakásos oktatási intézményben vagy költözzünk el?” – kérdi egy közép-szlovákiai apuka.

A vidéki iskoláknak gyakran sokkal szerényebb a felszereltségük, hiszen az egyes községek, kicsi falvak finanszírozzák, ahol kevés a lakos, kevés a támogató. Az oktatási tárca javaslatát –, hogy minden szülő válasszon gyermekének megfelelő iskolát – sem lehet vidéken megfelelőképpen betartani, hiszen a legtöbb faluban csak egy oktatási intézmény van, s ha másikat választ a szülő csemetéjének, állnia kell az utazás költségeit is.

Ám a vidéki iskoláknak van pár előnyük is: az osztályokban általában kevesebb tanuló van, így a pedagógusok egy diákra több időt szánhatnak. A falusi gyerekek több időt töltenek a szabadban, gyakran hazajárnak ebédelni.

A Városok és Falvak Társulásának felmérése szerint Szlovákia lakosságának 50 százaléka falvakban él, az iskolák egyharmada olyan oktatási intézményt látogat, ahol csak alsó tagozat van, s az iskoláknak egyharmadát alkotják az összevont osztályok. (he, s)

A vidékiek rosszabbak?

Az Állami Tanfelügyelet felmérése szerint a kisebb falvak diákjai nem rendelkeznek olyan tudással, mint a városiak. A tanulók tizenhárom tantárgyban mérték össze tudásukat, ebből a vidékiek csak 3-ból voltak jobbak városi diáktársaiknál. A tanfelügyelők nem vizsgálták ennek a lemaradásnak az okát, de feltételezhetően a kisebb falvak iskolái nehezebben tudják a kvalifikált munkaerőt bebiztosítani.

Sikeresség százalékban

Tantárgy Vidékiek Városiak

Matematika – 5. évf. 64,4 69,9

Matematika – 9. évf. 51,10 54,37

Szlovák ny. és irod. – 5. évf. 68,19 74,85

Magyar ny. és irod. – 5. évf. 64,35 72,60

Természetrajz – 5. évf. 73,70 77,45

Angol ny. – felső tagozat 59,16 64,97

Kémia – 9. évf. 72,32 70,98

Fizika – 9. évf. 59,09 61,87