Szülők és az iskola

Az iskolák nem fordítanak kellő energiát arra, hogy dokumentumaikat megismertessék a szülőkkelSomogyi Tibor illusztrációs felvételeAzok a szülők, akiknek iskoláskorú gyermekük van, gyakran nincsenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel. A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatot végzett a szülői jogok érvényesüléséről. A kutatás során a legfontosabb dimenzió a szülők tájékozódáshoz való jogának érvényesülése volt, emellett a szabad iskolaválasztás, valamint a szülői érdekérvényesítés és önszerveződés területeit vontuk részletes elemzés alá. A vizsgálat kérdőíves módszerrel valamint interjúk készítésével készült országszerte 9 faluban, 3 városban, 1 megyeszékhelyen és a főváros egyik kerületében. A kérdőíveket, melyeket az iskola vagy a vizsgálat készítői juttattak el hozzájuk, a szülők önként töltötték ki.

TÁJÉKOZOTTAK A SZÜLŐK?

A kutatásról készült jelentés első része a szülők tájékoztatáshoz való jogával foglalkozik. A legelső kérdés, amely ebben a témában felmerül, hogy vajon a szülők milyen mértékben vannak tisztában saját jogaikkal. A kérdések az osztályzattal, bizonyítványosztással, fegyelmezéssel voltak kapcsolatosak, és olyan módon tették fel őket, hogy a szülőknek bizonyos szituációkról el kellett dönteniük, hogy jogszerű-e. Az öt kérdésből a szülők kb. 17%-a egyre sem tudott helyesen válaszolni, míg mindössze 1,7% volt azok aránya, akik mind az öt kérdésre helyesen feleltek. A vizsgálat azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők jobban ismerik jogaikat, mint az alacsonyabb végzettségűek. A jogok ismerete az egyes kérdéskörök alapján is változik. A szülők a személyes adatok védelmével kapcsolatban látnak a legtisztábban a jog erdejében, míg az intézmény-hatalom dimenziójában (pikkelő tanár, bizonyítvány kiadásának megtagadása) tapasztalható a legnagyobb bizonytanság. A legtöbben (a megkérdezettek kb. 53%-a), arra a kérdésre adtak helyes választ, mely azt tudakolta, hogy a tanár ismertetheti-e a gyermek érdemjegyét a többi szülő nyilvánossága előtt. (A helyes válasz „nem”, mivel az érdemjegy személyes adatnak minősül, így a szülő hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.)

A vizsgálat tanúsága szerint a szülők nemcsak jogaikat nem ismerik hiánytalanul, hanem az iskola dokumentumainak tartalmát sem, sőt olykor azok létezéséről sincs tudomásuk. A kérdezők ebben a témakörben arról kérdezték a szülőket, hogy tisztában vannak-e bizonyos dokumentumok (házirend, szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program) létezésével és azok tartalmával. Az ismeretek hiányát részben az okozza, hogy az iskolák nem fordítanak kellő energiát arra, hogy dokumentumaikat megismertessék a szülőkkel, sőt azokat nem ritkán „bizalmas” iratokként kezelik, holott az lenne a feladatuk, hogy ezekről a dokumentumokról minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak.

A HÁZIREND

A szülők a leginkább a házirend meglétével vannak tisztában, mivel az iskolák egyre inkább törekednek arra, hogy ezt a dokumentumot eljuttassák a szülőkhöz.

A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a szülői értekezlet. Ez a fórum sokszor megfelelő a szülők kellő tájékoztatására, ám ez nem minden esetben van így. A szülők egy része ugyanis nem megy el a szülői értekezletekre. Ennek oka lehet időhiány (a szülőnek annyit kell dolgoznia a megélhetésért, hogy nem tud elmenni az értekezletre, esetleg több gyermeket nevel egyedül, és a szülői értekezletek egy időpontban vannak), de sok szülő azért nem megy el, mert a szülői értekezleten „pénzt kérnek” tőle. Valóban sokszor előfordul, hogy az iskola a szülői értekezleten különböző okokból (tankönyv, egyéb tanszerek, kirándulások) pénzt szednek a szülőktől. Sok tanár feladatának érzi, hogy az osztályába járó gyermekek szüleivel rendszeres kapcsolatot tartson, és a gyermeket érintő fontos kérdéseket megbeszélje velük.

A SZÜLŐ ÉL VÁLASZTÁSI JOGÁVAL?

A jelentés második része az oktatási intézmény szabad megválasztásának jogával foglalkozik. Ennek kapcsán a kutatók vizsgálták, hogy a szülők élnek-e választási jogukkal, és ha igen, milyen szempontok alapján választják ki a megfelelő intézményt. Az eredmények azt mutatják, hogy sok szülő nem választ, vagyis nem mérlegeli a különböző intézmények kínálta lehetőségeket, pedagógiai programok közötti különbséget, sőt sokszor nincs is tudatában választási lehetőségének. Azok, akik választanak, rendkívül eltérő szempontok alapján teszik ezt. Sokan nem intézményt választanak, hanem tanítót (sok iskolában tartanak bemutatkozó napokat, ahol a szülők többé-kevésbé megismerhetik a tanítókat). Sokat számít, ha a szülő már hallott valamit az adott iskoláról, esetleg az idősebb gyermek is oda jár vagy járt, sőt, olyan is előfordul, hogy a szülő oda íratja gyermekét, ahova ő járt annak idején. További szempont, hogy a szülők mit várnak el az iskolától.

Sokan a szigorú, kemény oktatási módszert részesítik előnyben, míg mások számára a gyermekközpontúság, a kellemes légkör a fontosabb. Többen hivatkoztak az iskola felszereltségére, valamint az iskola tágabb környékére, mint a választás szempontjára.

A SZABAD ISKOLAVÁLASZTÁS

Az iskolaválasztás nem minden szülő számára jelent szabad választást. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a legtöbbször kényszer az iskolakezdés.

Fontos, hogy a tanulói létszám növekedése vagy csökkenése hatással van az iskola működésére, kilátásaira, ennek nyomán az iskolák egyik csoportja mindent megtesz, hogy biztosítsa a megfelelő létszámot, míg egy másik csoportja válogat a gyermekek között. Azt gondoljuk, hogy a szabad iskolaválasztás még nem valódi szabadság. Mindaddig nem is lesz az, ameddig a családok és a települések jelentős hányadát a hiány és a nélkülözés jellemzi. Az iskolaválasztásról leírtak célja határozottan nem a szabad iskolaválasztás rendszerének kritikája, hanem az esélyegyenlőtlenség, a tankötelezettség és iskolai pluralizmus hiányának bemutatása. Szabadelvű iskolarendszer, szabad iskolaválasztás, az egyének igényeinek magas fokú és differenciált kielégítése nem létezhet társadalmi jólét nélkül.

A szülők önszerveződése és érdekérvényesítése egyre intenzívebb. A szülők számos esetben adnak hangot véleményüknek szervezetten, és sok törekvés megvalósításához is a szervezett fellépést választják. Ez elősegíti nemcsak az egyes célok kiharcolását, hanem új ötletek, új kezdeményezések létrejöttét is. (n, he)