Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája

„Közeledik az év vége, a jegyek lezárásának az ideje. Ekkor a negyedikeseknél nyomtalanul eltűnik az osztálynapló. Senki sem tud felvilágosítást adni, hol lehet.” Efféle konfliktushelyzetbe bármelyik pedagógus belecsöppenhet, és legyen bármilyen jó nevelő, elképzelhető, hogy tanácstalanul tárja szét a karjait. Szekszárdi Júlia könyve többek közt a fenti problémák felmerülésekor alkalmazható megoldásokat foglalja össze. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy az emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen „kellékei” a nézeteltérésekből, félreértésekből fakadó konfliktusok. Ezek – bár a vitában lévő felek ezt gyakran nem veszik észre – legtöbbször építően hatnak a konfliktusba került személyek közötti kapcsolatra. Ugyanakkor sajnos az is előfordul, hogy egy problémára nem sikerül megoldást találni, a felek nem tudnak megegyezni, és a nézeteltérés elfajul.

Ahol emberek vannak, ott tehát konfliktusok is előfordulnak: a buszpályaudvaron sorban állás közben, hivatalos teendőink elvégzésekor is.

Az oktatási intézmények – ahol egyszerre több generáció képviselői töltik napjaikat – a konfliktusokat leginkább példázó helyszínnek mondhatók: az iskolákban egyszerre állhat elő konfliktushelyzet a pedagógusok, a diákok, és a szülők között, és nem ritkán személyes konfliktusok is nehezítik a pedagógusok, diákok mindennapjait.

Dr. Szekszárdi Júlia könyve ezen konfliktusok felismerésének lehetőségeiről, elemzéséről és kezeléséről szól oly módon, hogy minden olvasóba önt egy kis lelket.

A pedagógia elmélete csak a ‘60-as években kezdett foglalkozni a konfliktussal mint önálló kategóriával, és a konfliktuspedagógia is csak az utóbbi évtizedekben alakult ki. Létrejötte elsősorban a nevelő és a nevelt, iskolai viszonylatban a pedagógus és a diák megváltozott kapcsolatának köszönhető. „A szociálpszichológiai kutatások eredményei igazolják, hogy a konfliktusok gyakoriságának egyik döntő meghatározója az az általános feszültségi szint, amelyben a társadalom, az intézmény, a csoport, az egyén él. A pedagógiai munka során különösen nagy hatással van mindenre az adott iskola légköre, szellemisége, a tantestület illetve a tanulócsoportok tagjai közötti kohézió, az egyének empátiájának, toleranciájának, kommunikációs és kapcsolatteremtési képességének szintje, a külső és belső közvélemény tartalma, minősége.” – íra a szerző.

Szekszárdi Júlia a konfliktusok fajtáinak, jellegzetességeinek bemutatását követően felhívja a figyelmet az egyes nézeteltérések pedagógiai funkciójára is. Mert hiszen elmondható, hogy az iskolai konfliktusok majdnem mindegyike konstruktív elemként építhető be a pedagógiai folyamatba, hiszen többek közt felhívják a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyekre különben nem derülne fény. A szerző ezen túl arra is vállalkozik, hogy a konfliktuskezelés típusait és lehetséges változatait az olvasó elé tárva – konkrét gyakorlatok és helyzetelemzések révén – példákat mutasson a megfelelő pedagógiai stratégiákra.

Az általunk röviden bemutatott könyv 2002-ben, a Veszprémi Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg. (he)