Szakszerűség és minőség

Magyarországon a 2001/2002-es tanévben indult a képességvizsgáló monitorrendszer az 1., 5. és 9. évfolyamban. Nálunk is elkezdődött a tanulók monitorozása. A tavalyi próbaév után 2005. február 2-án monitorozták az alapiskola teljes 9. évfolyamát. Mérték a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyból elsajátított tudást.

A tanulói teljesítmények mérése, értékelése cseppet sem könnyű feladat. A mérés, értékelés komoly tudomány. Legnagyobb előremutató és javítást célzó ereje a diagnosztikus teszteknek van, melyek a hiányosságok feltárása és pótlása érdekében készülnek. A szummatív tesztek élesben mérik a már kiigazított és elsajátított tudást. Véleményem szerint az alapiskola 9 évfolyamát átfogó tudásmérő tesztet írtak a kilencedikesek.

Mi a Monitor célja?

Minden jó külső, belső mérésnek tisztáznia kell, mint mér, s milyen céllal mér. Ezt a célt ismernie kell a pedagógusnak, hiszen a külső mérések egy közoktatás értékelési rendszerének elemei kell legyenek. Nemcsak a mérés célját, hanem tudni kell azt is, mire lehet használni a mérés eredményét, pl. kiváltja-e a középiskolai felvételit, eredményei által minősítik-e az iskola munkáját, az ott végzett munka hatékonyságát, eredményétől függően mi vár az iskolára, a pedagógusra, követi-e a mérést valamilyen szankció. Ha a felvételit váltja ki, tisztázni kell, milyen pontszám esetében érvényes ez. Egy csomó olyan kérdésre kell választ adnia a mérésnek, ami a mérés nem önmagában hasznos vagy haszontalan voltára következtet, hanem arra, mi a hozadéka, mi a célja. Hozadék lehet, pl. képet kapni a tanuló teljesítményéről az anyanyelv tantárgyából, hogy a folyamatos évi mérés alapján az adott populáció hogyan teljesíti a tantervben rögzített célokat és elvárásokat, tehát mérni lehet vele a tanuló tantárgyi tudását. De mérni lehet vele a pedagógus munkáját is. Kimutathatja a monitormérés a leglesújtóbb eredményt is, ha nem derül ki, milyen szociokulturális közegből érkeznek a tanulók.

A Monitor-tesztnek szummatívnak kell lenni, az adott évfolyam tantervi és az annak alapján elfogadott sztenderdek követelményeire kell épülni, de lehet a 15 évesek megrajzolt műveltségképét is mérni, ami nem tudásmérés, hanem képességmérés, a használható tudás mérése. Ez a baj a 2005. február 2-án megíratott Monitor-teszttel, hogy nem derül ki, mi a cél, s ebből seregnyi probléma sorakozik fel.

Ideális időpontja

Mindenképpen tudni kell, mikor a legideálisabb megíratni egy számon kérő feladatot. Semmiképpen sem félév után. A tesztírásnak vannak feltételei. Egyik ilyen feltétel, hogy egy nap csak egy tesztet írhatnak a tanulók. A másik a támogató klíma megteremtése. Február 2-án a kilencedikes tanulók 90 percig írták a matematikai tesztet, majd 20 perc szünet után 60 percig ültek a tanteremben a 30 magyar nyelv és irodalom feladatai fölött. Akárhogy is nézzünk, ez 150 percnyi feszített figyelmet követelt a tanulóktól. A pedagógusok lélektanból ismerik, időtartamban meddig tart egy felnőtt figyelme! S egy 15 éves kamasz figyelme, aki elsősorban magával van elfoglalva? Az időponttal azért van még baj, mert ha a teszt eredménye március első felében köztudott lesz, s ha teljesíti a tanuló a középiskola által tekintetbe vett monitoreredményeket (mely kiválthatja a felvételi vizsgát), azért nem, ha nem teljesít a tanuló, azért nem lesz a monitornak motiváló ereje. Azt meg tudjuk, hogy óriási baj van a gyerekek tanulás iránti belső motivációjával.

Lehetetlen elvárások?

A magyar nyelv és irodalom tesztjében nagyon sok tisztázatlan probléma adódott. Ezek a következők: A magyar nyelv és irodalom tanterve 1997. szeptember 1-jétől van érvényben. Nem hittem volna el, szlovákul van megfogalmazva. Senki nem szólt még eddig érte! A lehető legnagyobb mértékben leíró és előíró, szigorúan megfogalmazza a követelményeket. A sztenderd ugyanazt írja le magyarul, lebontva a tananyagot törzsanyag, követelmények, illetve az irodalomrésznél memoriterre is. Isten veled, tanári szabadság és szabad kezdeményezés, sőt kreativitás! Azt meg végképp nem értem, a nyolcosztályos gimnáziumok nyolcadikosai számára miért volt kötelező a monitor?! A feladatokkal azért is van bajom, mert nem az adott évfolyambeli elsajátított tudásra voltak kíváncsi, hanem úgy félév táján, ismétlés nélkül, kilencedikben a 7. és 8. évfolyam mélységelvű tudástananyagára. Megvizsgálva a tantervet és a sztenderdkövetelményeket, leszögezem, hogy a monitor-feladatok olyan tananyagot is számon kértek, melyekkel csak a 2. félévben találkozik a kilencedikes tanuló (pl. Márai Sándor). Továbbá a feladatok nem a mindennapi és használható tudást kérték számon, az irodalmat érintő feladatok nem műközpontúak voltak, hacsak a kiinduló szöveget nem tekintjük annak. Nem az olvasottságra volt kíváncsi a teszt írója (alkotó kizárva!), hanem a mélységi és évekkel ezelőtti tudásra. Kérdezem: az alapiskolában nyolcadikban és kilencedikben ugyan hányszor dolgoznak a tanulók a Balassi-strófával, ami 7. évfolyamos tananyag. A Bánk bán c. Katona-drámából eszem ágában sem a rokoni kapcsolatokra lettem volna kíváncsi. Gyerek legyen a talpán, aki ezt a tesztet kitűnően megírta. (Folytatjuk.)