Szabadabbak a tanítási módszerek?

Az OECD oktatási mutatók 2004-es kiadása lehetővé teszi, hogy az országok összemérhessék teljesítményüket más országok eredményeivel. A kiadvány egész sor, az oktatási rendszerek jelen állapotát bemutató mutatót tartalmaz nemzetközi összehasonlításban. A mutatók tükrözik azt a szakmai konszenzust, amely az oktatás jelen állapotának hiteles mérésére és megjelenítésére vonatkozik.

Az OECD felmérés alapján az iskoláknak nagyobb szabadságuk van a tanítási módszerek tekintetében. A döntéshozatal az iskolákban egyre decentralizáltabbá válik az OECD oktatási rendszereiben, ahogy az országok folyamatosan távolodnak a kormány által befolyásolt, központosított modelltől, és egyre inkább igyekeznek megfelelni a modern tudás alapú társadalom rugalmassági követelményeinek. A 2004-es felmérés alapján a tanítás megszervezésére vonatkozó döntéseket az OECD összes országában legnagyobb részben az iskolák hozzák, nem pedig a hely, regionális vagy országos hatóságok.

Az oktatás színvonala emelkedik, de a rossz teljesítmény még mindig több országot visszafog. A felmérés mutatói alapján minden eddiginél magasabb az egyetemet illetve más felsőoktatási képzést elvégzők száma. A fejlődés azonban nem volt egyenletes az országokban, sok ország jelentősen visszacsúszott, mely veszélyezteti azon képességüket, hogy jövőben lépést tartsanak a gazdasági és társadalmi fejlődéssel.

Majdnem minden OECD országban növekedett az emberek iskolázottsági szintje, és néhány országban ez a növekedés jelentős volt. A felsőoktatásba, amely jelenti az egyetemeket és a felsőfokú szakképzési intézményeket, való belépés szintje 1995 és 2000 között 50%-kal emelkedett Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Izlandon, Koreában és Lengyelországban, és több mint 20%-kal Ausztráliában, Finnországban, ĺrországban, Mexikóban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Egyedül Ausztriában, Franciaországban és Németországban nem emelkedett a felsőoktatásba belépők száma, ennek oka leginkább az, hogy a belépők arányának növekedése nem tudott lépést tartani a népességcsökkenéssel.

Mindazonáltal nyolc OECD országban a 20–24 éves korosztály több mint 20%-ának csak legfeljebb középiskolai végzettsége van, és már nem vesz részt az oktatásban. Ebben a tekintetben Mexikó van a legrosszabb helyzetben, ott e korosztály 70%-a rendelkezik mindössze középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, Mexikót követi Törökország (56%), Portugália (47%), Spanyolország 32%), Izland (29%), Olaszország (21%), Hollandia (21%) és Luxemburg (20%). Az alacsony iskolai végzettség több fiatal férfit érint, mint nőt 19 OECD országban abból a 27-ből, ahol erről rendelkezésre állnak statisztikai adatok, különösen igaz ez Görögországra, Izlandra, ĺrországra, Olaszországra, Portugáliára és Spanyolországra. (o, he)