Pedagógusok a tanításról

A felmérés alátámasztotta azokat a nézeteket, amelyek a konferenciát is áthatották: Vannak megoldatlan kérdések a tantárgy háza táján. Az idén, december 6-án és 7-én, a Comenius Pedagógiai Intézet az Országos Pedagógiai Intézettel közösen szeretné megismételni a szakmai találkozót, amelynek a célja a tantárgy koncepciójának kidolgozása lenne. A Comenius Pedagógiai Intézet azon az állásponton van, hogy a tartalmi szabályzást folyamatossá kellene tenni. Lehetővé kellene válnia annak, hogy a gyakorlati tapasztalatokat folyamatosan vethessük össze az elméleti kutatásokkal, valamint a meglévő tartalmi szabályzó eszközökkel. Ezzel párhuzamosan az eredményeknek hatással kellene lenniük a tartalomhordozók fejlődésére: tankönyvek, munkafüzetek, tansegédeszközök létrehozására, programcsomagok kidolgozására vagy átvételére. Az Országos Pedagógiai Intézet, az érvényben lévő pedagógiai dokumentumok jogosult gondozója, pozíciójánál fogva gyorsíthatja vagy lassíthatja a fejlődést. A fejlődés kulcsát tehát a kor kihívásaira adandó adekvát válaszok rugalmasságában látjuk. A Comenius PI felmérése tartalmilag 13 területen indított el vizsgálódást:

a tantárgy pedagógus-ellátottsága,

a tantárgyra vonatkozó pedagógiai dokumentumok,

a tantárgy tankönyvekkel, segédeszközökkel való ellátottsága,

a szlovákiai magyar irodalom megjelenése az oktatásban,

az elavult tudástartalmak behatárolása,

új tartalmak beemelése az oktatásba,

a pedagógus véleménye saját tantárgya helyzetéről (tantervi idő, társadalmi megbecsültség, a magyar nyelv tanulása iránt mutatkozó igény),

a szakmai továbbfejlődés biztosítása,

tantárgyközi kapcsolatok kihasználása, tantervi megfogalmazása,

a tanulói túlterhelés csökkentése,

informatikai eszközök alkalmazása,

legkedveltebb tanulásszervezési formák,

a tantárgy tanításának legjellemzőbb problémái.

A pedagógus-ellátottság figyelemmel kísérése lehetővé tenné az országos és a helyi szintű tervezést, amelyhez egy optimalizált pedagógusképzés társulhatna. A pedagógusképzésnek fokozatosan a műveltségterületekre kellene orientálódnia.

Ki gondol a tanárra?

Alsó tagozaton 8,5%-os, felső tagozaton 15%-os a nem szakképesítetten letanított magyar nyelv és irodalom órák aránya. Ha eltekintünk a nem szakképesítetten letanított magyar nyelv és irodalom órák jelentős arányától, a pedagógusok korösszetétele kedvezőnek mondható. A legnépesebb 51-55 évesek csoportjával szemben, amely 18,2%-ot jelent, bíztató a 26-30 éves pedagógusok 17,7%-os aránya. Kedvezőtlen viszont a nemek aránya: 91,4% nő és 8,6% férfi.

Tapasztalataink szerint a tantárgyra vonatkozó pedagógiai dokumentumok nem segítik eléggé a pedagógus mindennapi munkáját. A pedagógusok többnyire a tankönyvekre támaszkodnak abban, hogy mit és hogyan tanítsanak. A felmérésben kért dokumentumokat (standardok, tantervek) sem egyformán jelölték meg, ami arra utal, hogy nem minden pedagógus vagy iskolavezetés ismeri és használja ezeket.

Örömmel tapasztaljuk, hogy ha kis mértékben is, de lehetőség nyílik némely évfolyamon tankönyvet választani, s ezáltal az iskola, az osztály, a gyermek tanulási szempontjaihoz jobban közelíteni. Viszont kevés olyan hazai – tehát ingyenes – tankönyv és munkafüzet áll a pedagógus rendelkezésére, amely teljes mértékben elnyerné a tetszését. Számos tankönyv és munkafüzet, a pedagógusok véleménye szerint, nem megfelelő.

Az elévült tananyagok

Nem minden évfolyamon kerülnek be a tananyagba irodalmi értéket képviselő hazai, tehát szlovákiai magyar alkotások, amelyek az identitás, a nemzettudat, az összetartozás érzését ápolnák. A 6. és a 7. osztályban, valamint a középszint 1-3. évfolyamon alig találkoznak a tanulóink a szülőföld szeretetét

és az anyanyelvhez való ragaszkodást erősítő tematikával. Az iskolában töltött 13 évből gyakorlatilag 5 éven át nem foglalkozunk felvidéki önmagunkkal.

Természetesnek nevezhető folyamat, hogy az idő haladtával az elévült tananyagok mennyisége a tankönyvekben növekszik. Idejét múlt tartalmak, meghaladott nézetek viszont hiteltelenné teszik a tankönyveket, nehezítik az előre haladást, helyesbítésre kényszerítik a pedagógust. Nem elég gyors a tankönyveink tartalmi megújulása.

Fontos volna a tankönyveink útján is követni a kor változásait. Csak egy rugalmasabb rendszerben volna lehetséges új tartalmak és korszerű nyelvi és irodalmi ismeretek beemelésére a tankönyveinkbe.

A pedagógusok 50-50 százalékban elégedettek ill. elégedetlenek a tantárgy tanítsára fordítható időmennyiséggel. Elfogadhatatlannak tartják a szakmunkásképzők diákjaira szánt heti 1-2 órás időkeretet, amely még a szövegértési hiányosságok enyhítésére sem elegendő.

A pedagógusok 68%-a a magyar nyelvet tartja dominánsnak az iskolája körzetében és a közéletben, 28%-a a családban és az utcán, 6%-a csak a család nyelveként jelölte meg. A pedagógusok véleménye szerint a körzetükben élő szlovák ajkúak 80%-a természetesnek tekinti a magyar nyelv jelenlétét, 16 %-a ellenszenvet tapasztal. A válaszolók 4 %-a véli úgy, hogy a szlovák anyanyelvűek igyekeznek elsajátítani a velük együtt élő magyarok nyelvét.

Szakmai fejlődés

A nem magyar tannyelvű iskolát látogató tanulók tanulási igényét a magyar nyelv tanulására a pedagógusok a következő képpen ítélik meg: 2%-a igen, 71%-a elképzelhető, 27%-a elképzelhetetlen. Az állam által biztosított szakmai továbbfejlődést a pedagógusok 78%-a nem tartja elegendőnek. Ezt kompenzálja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amelyet a válaszadók 93%-a elegendőnek tart. A további válaszok a szakmaiságot érintő tantárgyközi kapcsolatokra, a tanulói túlterhelés csökkentésére, az informatikai eszközök bevonására az oktatásba, a tanulásszervezési formákra, valamint a tantárgy tanításának legjellemzőbb problémáira irányultak.

A Comenius Pedagógiai Intézet szeretné, ha a pedagógusok bekapcsolódnának a tantárgy gondjainak feltárásába és kezelésébe. Ennek érdekében fórumot nyit a www.extranet.sk web-oldalon. A felmérés anyaga a Pedagógus rovatban, az Általános menü alatt található. Minden véleményt, építő jellegű hozzászólást szívesen várunk.