Pedagógusnapok Komáromban

Andruskó Imre: „Magyarországon a pedagógusok rendszeresen látogatják az ilyen továbbképzési fórumokat, nagy szükség van erre nálunk is”Vas Gyula felvételeA nagysikerű pedagógusoknak szánt rendezvénysorozat idén tizedik születésnapját ünnepli. A jubileum kapcsán terveznek valamilyen megemlékezést?

Nem, a már bevált sémát alkalmazzuk. Érdekességképpen megjegyezném, hogy az I. Komáromi Pedagógiai Napokat 1996-ban szervezte az SZMPSZ Komáromi Területi Választmánya. Emlékszünk-e Slavkovská miniszter asszonyra, az általa fémjelzett korszakra, a percemberkék szellemi terrorjára, az akkori „bunkokrácia” képviselőire. A tét óriási volt, a szlovákiai magyar iskolarendszer, a szlovákiai magyarság jövője. Nehéz évek voltak, hisz bizonyítanunk kellett, hogy jó az iskoláink színvonala, az itt tanuló diákokkal igenis van esély a sikerre, idehaza és külföldön is bekerülnek különböző főiskolákra, egyetemekre. Az intézményeinkben dolgozó kollégák állandóan képezték magukat, hisz bizonyítaniuk kellett, hogy a szülők lássák, érzékeljék, iskoláinknak van jövője. S eltelt 9 év, megnyitotta kapuit a Selye János Egyetem, Szlovákia első, államilag finanszírozott felsőoktatási intézménye. Mindenképpen sikerként könyvelem el, hogy az elmúlt évek alatt mindig is sikerült megrendeznünk a már hagyománnyá vált Komáromi Pedagógiai Napokat.

Milyen programok várják a pedagógusokat?

A Komáromi Pedagógiai Napok tervezett programjában számos módszertani, pedagógiai-pszichológiai különböző tantárgyakhoz (matematika, történelem, német nyelv, magyar nyelv és irodalom) kötődő, drogmegelőzésről és szexuálpszichológiai problémákról szóló előadás, bemutató óra, mesterkurzus zongoratanárok részére szerepel. A gazdag, már-már sűrű program fő előadója Hámori József kutatóprofesszor, az MTA alelnöke. Pályáját Pécsett kezdte Szentágothai János intézetében. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetemen egyetemi tanár, majd a JPTE rektora, jelenleg a SOTE kutatóprofesszora. 1998. júliusa és 2000. január 1. között a nemzeti kulturális örökség minisztere. 1999-ben az UNESCO által szervezett Tudományos Világkongresszus elnöke volt. 2002 májusában az UNESCO Magyar Bizottság elnökévé választották. Előadásának címe: „Az agykutatás és a pedagógia”. Új színfolt a pedagógiai napokon, hogy idén először Jókai Tibornak, az SZMPSZ Komáromi Regionális Pedagógiai Központjának vezetőjének a szervezésében 8-10 órás tréningszerű foglalkozásokat is kínálunk érdekes témákban. Kedden fél 9-től A tanulás módszertanának tanításáról hallgathatunk meg egy előadást a Munka Utcai Alapiskolában, szerdán Osztály és osztályfőnök a gyermekközpontú iskolában címmel Pusztai Katalin szakelőadó osztja meg velünk gondolatait a Marianum Iskolaközpontban. Csütörtökön Óvoda-iskola átmenet címmel Kárpáthy Magdolna ad elő, pénteken pedig a Konfliktuskezelés az iskolában című előadáson vehetünk részt a Béke Utcai Alapiskolában. Kísérőprogramként szerda este a Selye János Gimnázium és a Komáromi VMK Gimisz Diákszínpada bemutatja az 1916-Csárdáskirálynő c. zenés darabot.

Milyen tudományterületek szakemberei adnak majd elő?

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a konkrét tantárgyakhoz kapcsolódó előadásokat kevesebben hallgatják meg – talán azért, mert pedagógusaink aránylag jó szakmai tudással hagyják el az egyetemeket, főiskolákat, ám a pszichológiai, neveléselméleti, az osztályfőnöki munkát elősegítő újabb és újabb ismeretekre szinte ki vannak éhezve. Ezért idén is főleg ezekre a területekre összpontosítunk. Pl.: A szexuálpszichológus válaszol című előadás keretén belül a budapesti Szilágyi Vilmos osztja meg tapasztalatait a pedagógusokkal, Másság, tolerancia, intolerancia címmel pedig Bordás Sándor, a Selye János Egyetem tanára ad elő. Különösen érdekes lesz az a szakmai program, melynek címe: A gyakorlóiskolák vezetőinek helye és szerepe a pedagógusok gyakorlati képzésében, melynek keretében Strédl Teréz, a Selye János Egyetem egyik tanszékvezetője, valamint Keszegh István tanár nyújt segítséget a tanároknak. A drogmegelőzés fontosságáról interaktív előadást hallgathatunk meg Klobusitzky György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa előadásában. A második fontos terület a történelem szakosok, diákok részére szervezett foglalkozások. A tavalyihoz hasonlóan idén is a 20. század történelmének fejezetei a fő témák: a Csehszlovák - Magyar határok kialakulása és változása 1914-47, a hontalanság évei 1945-48, Magyarország története 1945 – 1990. A harmadik nagy téma – Hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek és iskolai programok bemutatása, ezek alkalmazásai a gyakorlatban.

Milyenek a visszajelzések a pedagógusnapok effektivitását illetően? A tanárok hasznosítani tudják a gyakorlatban az itt megszerzett tudást?

Magyarországon a pedagógusok rendszeresen látogatják az ilyen továbbképzési fórumokat, nagy szükség van erre nálunk is, hiszen az előrejelzések szerint egy évtized múlva jócskán csökken majd a diákok száma, s ezért sok iskola léte veszélybe kerül, kerülhet. Felkészült pedagógusokra van szükség, s ez a rendezvénysorozat is ezt a célt szolgálja. Évente e rendezvényen kb. 1000-1200 pedagógus és diák vesz részt. Bízunk benne, hogy ezek az előadások tudnak majd erőt adni, fogódzóként szolgálni, hogy segítségükkel az oktatásügy valódi átalakításához kezdhessünk. Ha ezeket az újításokat a tanárok beviszik az óráikba, biztosan érdekes, kreatív órákat tartanak. A hasznosítható tudás a lexikonszerű tudással szemben előnyt élvez. Minden iskola célja az, hogy olyan felnőtteket neveljen diákjaiból, akik érvényesülni tudnak, megvalósítják önmagukat, és megtalálják a helyüket az életben. Az előadásokon szívesen látjuk az érdeklődőket, gyakorló pedagógusokat, diákokat, szülőket, értelmiségieket – és nemcsak a Komáromi régióból.