Öt tantárgyból képtelenség egy nap alatt levizsgázni

Bő három hónap, s immár itt van az írásbeli érettségi vizsga időszaka, és gyermekeink tudása megmérettetik. Pedagógusok, diákok és szülők valamennyien tudják, hogy nem mindegy, miként vágnak bele ebbe a tudást értékelő hosszadalmas folyamatba, hiszen tudvalevő, még a szóbeli érettségi is legalább két napig tart. A szorongás ilyenkor szinte mindennapi jelenséggé válik a családokban. Öt tantárgyból ugyanis képtelenség egy nap alatt levizsgázni. Úgy gondolom, a megmérettetés színvonalának sikeressége most még inkább külső hatások pozitív-negatív függvényévé válhat.

Megjegyzem: a magyar tannyelvű középiskolák szűkebb értelemben vett szlovák nyelvi és irodalmi intern (iskolai) érettségi vizsgájához kívánok érdemben hozzászólni. Az érettségikről szóló minisztériumi alapokmány szerint az iskolai (intern) írásbeli érettségi vizsgák témaköreit az igazgatóságok hivatalos formában kapják meg, tehát a „kérdéseket” központilag állítják össze. Az egyes témakörök különböző stílusrétegeinek (hivatalos, szépirodalmi vagy művészi, publicisztikai stb.) alapkövetelményei azonban egymástól nemegyszer homlokegyenest eltérőek. Az eddigi elképzelések szerint az egyes témakörök stilisztikai „megnevezésénél” valószínűleg helyet kap(hat) majd az elmélkedés, az elbeszélés, a magyarázat, vagy esetlegesen egy személy, egyén jellemzése is. Nos, ezeket a stílusformákat természetesen az iskolában gyakorolni is kell.

A szlovák szakos érettségiztető tanár elsőrendű kötelessége: elmagyarázni az egyes stílusformák, stílusfajták legjellemzőbb tulajdonságait, természetesen példákkal is alátámasztva. Az intern írásbeli érettségi témák kritériumainak meghatározása, elbírálása ugyanis bizonyos pontozási értékrend szerint szigorúbb lesz. A tanár akár házi feladatként is feladhatja bevésendő anyagként az ismérvek pontosítását. Ha ugyanis a diák a témakört helyesen fogja fel, ám a stilisztikai – szerkesztési rendszerben nem a szükségszerű kritériumok érvényesülnek, akkor a feladat tényleges megoldásának elbírálása nagy nehézségekbe ütközhet. Leszögezem azonban, hogy az intern írásbeli érettségi vizsga értékelése mindenkor a pedagógus elvitathatatlan joga.

Az itt felsorolt stílusformák közül néhány gondolat erejéig foglalkoznék a magyarázattal, mint a tudományos stílus egyik formájával. Ha ez a forma az intern írásbeli érettségi vizsgán felmerül, akár kockázatos vállalkozásnak is tekinthető. A magyarázat alapvető sajátossága ugyanis az a tény, hogy bizonyos fogalmakat, definíciókat, véleményeket, amelyeket ugyanakkor pontosan ismernünk kell, az ismeretekkel rendelkezve végül is megerősíthetünk illetve megcáfolhatunk. Vagyis: az e típusú témakör főképpen szakirodalmat követel, de milyet, ha pontosan nem ismerjük a témát...

Gőzerővel folyik a szlovák nyelvű intern írásbeli érettségi vizsga témaköreinek összeállítása, valamint a 2005/2006-os iskolaévben kötelező emelt szintű extern (központilag kidolgozott) írásbeli érettségi vizsga kérdésköreinek egyeztetése. Úgy látszik azonban, hogy hiába volt a magyar tannyelvű középiskolák igazgatóinak és szlovák szakosainak eddigi tiltakozása a szlovák és a magyar középiskolák szlovák nyelvi-irodalmi írásbeli anyagának azonos megítélésével kapcsolatban, mert lehetséges, hogy ugyanaz lesz a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt volt. Bár az ún. szlovák nyelvi és irodalmi érettségi testületben a magyar tannyelvű középiskolák intern írásbeli érettségi feladatainak összeállításában néhány egyén is közreműködik, mégis félő, hogy esetlegesen az ajánlott témaköröket a csoport többi tagja megvétózhatja, amit azonban az illetékesek újfent nem ellenőrizhetnek. Értesüléseim szerint ebben az érettségi esztendőben a ténylegesen kiválasztott írásbeli témaköröket ugyan meghagyták, ám stilisztikailag megmásították, ami lényegében esetlegesen formai megoldásnak tűnhet. Ugyanez a fajta beavatkozás vagy tartalmilag még jelentősebb mértékű vonatkozhat a 2005/2006-os esztendőben esedékes extern (tehát központilag kidolgozott) szlovák nyelvi és irodalmi írásbeli érettségi vizsgára is. Az érettségi testületben tevékenykedő többi egyén az esetleges bármilyen változásról már nem tájékoztatja az illetékeseket, vagyis azokat, akik a témaköröket eredetileg kidolgozták. Tehát megint rólunk döntenek nélkülünk?