Országa válogatja

Az érettségi vizsgák rendszere és típusa országonként változik. Az Európai Unió több tagországában az érettségi egyetemi felvételi vizsgaként is szolgál. Szlovákiában és Magyarországon egyelőre hiába szerez színjeles érettségi bizonyítványt a középiskolát végzett diák, a felsőoktatási intézmények megkövetelik tőle, hogy felvételi vizsgát is tegyen, ha továbbtanulási terveket forgat a fejében. Ugyanakkor, mivel a magyarországi érettségi a kétoldalú szerződések alapján megfelel az uniós követelményeknek, egy anyaországbéli diák azokban az európai uniós tagállamokban, ahol az érettségi bizonyítvány az egyetemei felvétel alapja, felvételi nélkül bekerülhet felsőoktatási intézménybe.

Belgiumban és Spanyolországban egyáltalán nem kell maturálniuk a végzősöknek. Belgiumban az utolsó két év átlaga számít, a spanyol diákok a középiskola befejezésekor pusztán egy bizonyítványt kapnak. Németország minden egyes tartományában különbözik az érettségi vizsga, mind tartalmában, mind formájában. A holland nebulók hatszintű záróvizsgát tesznek. Az érettségi vizsgák szerkezete majd minden államban azonos, tehát a tanulóknak a tesztlapok kitöltésén kívül esszékérdésekre is kell válaszolniuk. Míg például nálunk rendkívül bonyolult matematikai feladványokat kell megoldaniuk a maturandusoknak, a holland matematikai érettségin életszerű példák megoldását várják el a nebulóktól. Olaszországban egységes, egyszintű érettségi vizsgát kell tenniük a végzős középiskolai diákoknak. Az egyetemek nem elégednek meg az érettségi vizsgaeredményekkel, felvételi vizsga teljesítésére kötelezik a jelentkezőket. Svédországban nincs a miénkhez hasonlatos matúra. A középiskola lezárása egy sajátos értékelési rendszerben kiadott bizonyítvánnyal jár. A tanulók maguk döntik el, mely tárgyból és milyen szintű záróvizsgát tesznek. Az egyetemi felvétel szempontjából sokat számít, hogy a diák a lezárt tantárgyakat milyen szinten abszolválta. (ervé, mh)